(Caramellel még Lázár János építési és közlekedési miniszter cigányokról szóló megszólalása előtt beszélgettünk.)
Te csak egy cigány gyerek vagy. Nézz már szét! Itt állunk a szeméttelep közepén, és gyógyszeresüvegeket kukázunk. Nem fogod vinni semmire.
Ezzel a mondattal idézi fel gyerekkorát Molnár Ferenc Caramel, aki egy törökszentmiklósi cigánytelepen nőtt fel. Nem romantizálja ezt a világot, de nem is tagadja el. „Egyszer neki volt, egyszer nekünk volt, és akkor megosztottuk egymással azt, ami volt. Együtt ettünk, együtt sírtunk, együtt nevettünk.”
Orsós Lajos és Caramel
HVG
Caramel történetében a cigánytelep nem földrajzi hely, hanem társadalmi pozíció. Egy olyan állapot, amelyről az ember már gyerekként megtanulja: innen nem szokás nyerni. Nem is készült arra, hogy megnyerje a Megasztárt.
„Egy cigány fiú nem nyerhet” – ezt nemcsak magának mondta, hanem körülötte sokan mások is: tanárok, felnőttek, ismerősök. Amikor mégis megnyerte a műsort, az élmény egyszerre volt felszabadító és ijesztő, nemcsak azért, mert megváltozott az élete, hanem mert először tapasztalta meg, hogy lehet másképp is.
https://www.youtube.com/watch?v=8oICrY7U_T4
Caramel világosan fogalmaz: a felemelkedés nemcsak ajtókat nyit, hanem kapcsolatokat zár be. Aki kiszakad, az többé nem lehet ugyanaz. A felemelkedésnek ára van, ami felér egy gyászfolyamattal is, és ezt az árat mindenkinek meg kell fizetnie, aki képes kitörni.
A Másik út podcast harmadik epizódja bemutatja a cigányteleptől a reflektorfényig vezető utat. A beszélgetés nem a múltat akarja újramesélni, hanem azt próbálja megérteni, mit jelent ma a felemelkedés egy sokkal megosztottabb és óvatosabb közegben.
https://soundcloud.com/hvgonline/caramel-te-csak-egy-cig-ny/s-fxqg0yCQAOr
