Sorozatban a negyedik évben lett Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama – derül ki a Transparency International korrupcióérzékelési indexéből, amelyet a szervezet berlini központja kedd reggel tett közzé. A különbség az eddigiekhez képest annyi, hogy ezúttal nem egyedül, hanem Bulgáriával holtversenyben vagyunk az unió legkorruptabb országa.
A 0-tól 100-ig terjedő skálán, amelyen 100 a tökéletesen tiszta ország, 0 a teljesen korrupt, Magyarország ezúttal 40 pontot szerzett, tehát egy pontot rontott a tavalyihoz képest.
A Transparency magyar szervezete kedd délelőtt mutatja be a jelentés részleteit és a Magyarországgal kapcsolatos megállapításokat, erről részletesen itt számoltunk be.
https://hvg.hu/gazdasag/20251210_kozpenznyelo-magantokealap-Transparency-meszaros-tiborcz-valasztas-mnb
A magyar pontszám évek óta nem volt ennyire alacsony. Az EU-lista végén a 40-40 pontos Magyarország és Bulgária, valamint 45 ponttal Románia található. Az unió három legtisztább állama Dánia (amely 89 pontra visszaesett az egy évvel korábbi 90-ről), a 88 ponton stagnáló Finnország, valamint a szintén változatlanul 80 pontos Svédország. Közép- és Kelet-Európa legjobbja Észtország, 76 ponttal.
A valaha volt legjobb helyezése Magyarországnak a 2007-es volt, akkor az EU mai tagállamai közül a 10. legkorruptabb ország volt a mienk. Az utána következő lecsúszás jól végigkövethető a Transparency korábbi jelentéseiből.
2008-ban azért esett a magyar pontszám nagyot, mert a korrupcióval lebukottak túl enyhe büntetést kaptak, valamint szoros személyi és kapcsolati hálók alakultak ki a politika és az üzleti világ között. Némi javulás következett még 2009-ben, majd hatalomba érkezett a Fidesz, és 2010-től jókora változások jöttek.
A NER első éveiben, egészen 2014-ig még csak minimális gyengülést mutattak az adatok, például Csehország, Horvátország, Szlovákia is rosszabbul állt, mint mi. Ez volt az az időszak, amikor az állam foglyul ejtése zajlott: a Fidesz a saját érdekeinek megfelelően írta át a törvényeket – hiszen sokkal egyszerűbb átírni a törvényt, mint nem megszegni –, és a saját embereit ültette be minden olyan szervezetbe, amely pénzt oszt, illetve a szabályszerűséget felügyeli.
2015 és 2017 között jött a második lépés, ezekben az években hatalmasat zuhant Magyarország a listán, a végére már csak Bulgária maradt az EU-ból mögöttünk. Ez volt az az időszak, amikor elkezdtek nagyobb mennyiségben érkezni az uniós pénzek, és amikor teljesen világos lett az is, hogy a Fidesz és a kormányközeli üzletemberek az addigra kialakított rendszert tényleg arra használják fel, hogy saját érdekeltségeikhez irányítsák az EU-támogatásokat.
https://hvg.hu/360/20251205_ep-lapszemle-daniel-freund-europai-unio
2018 óta pedig folyamatos a stagnálás, illetve az évi 1–2 pontos esés. 2020-ra jutottunk el oda, hogy az EU legkorruptabb országa lettünk, Romániával és Bulgáriával azonos pontszámmal, utána 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben egyedül, a most közzétett, 2025-ről szóló listán ismét Bulgáriával holtversenyben. A rendszer kiépült és stabilizálódott, egészen mostanáig nem volt arra reális esély, hogy a politikában változás történjen, a korrupció pedig a rendszer részévé vált.
Most, hogy hosszú idő után először nem nulla az esélye annak, hogy leválthatják az Orbán-kormányt, érdemes megnézni a lengyel példát, ott mi történt a kormányváltás után. A Tusk-kormány 2023 decemberében lépett hivatalba, úgyhogy annak az évnek az adatait még nem érdemes nézni, 2024-ben egy pontot rontottak, 2025-ben pedig stagnáltak, 53 ponton állnak. Az ottani korábbi kormánypárt a választási veresége után, ahol tudja, akadályozza az utódai munkáját – élén az Alkotmánybírósággal és az elnökkel –, úgyhogy hiába hirdetett Donald Tusk korrupcióellenes programot, nehéz azt megvalósítania.
Szintén érdekes volt, ami Szlovákiával történt: ott Robert Fico 2023 októberében tért vissza a hatalomba, ezek után 2024-ben 5 pontot romlott a szlovák helyezés. 2025-ben ezt újabb egy pont esés követte, most 48-nál tartanak. Csehország bezzeg 56-ról 59 pontra javított, így a valaha mért legjobb pontszámával a közvetlen régiónk legtisztább állama lett – ott Andrej Babis, akinek a 2017–2021 közti első kormányzása alatt sokat romlott az ország helyezése, 2025 decemberében lett újra miniszterelnök, úgyhogy a mostani szám még nem az ő kormányzásáról szól.
Fontos hozzátenni, amire a szerzők is mindig figyelmeztetnek: mivel a világ különböző részein nagyban eltér, mit éreznek korrupciónak, úgy a korrekt, ha társadalmilag és kulturálisan nagyjából hasonló országokat hasonlítunk össze egymással. Így tehát hiába hangzik érdekesen, hogy Kubával, Burkina Fasóval és Tanzániával is megegyezik a pontszámunk, nekünk igazán az számít, hogy az EU-n belül hogy állunk.
https://hvg.hu/gazdasag/20260210_transparency-international-korrupcio-magyarorszag-korrupcioerzekeles-eu-europa-latinamerika
Így mérik a korrupciót
A Transparency International egy 0-tól 100-ig terjedő skálán méri a korrupcióérzékelést, amelyen 100 a tökéletesen tiszta ország, 0 a teljesen korrupt (10-nél kisebb vagy 90-nél magasabb értékek nagyon ritkán szoktak csak kijönni). Fontos, hogy a korrupció érzékeléséről van szó, vagyis arra kérnek szakértőket és üzletembereket, hogy értékeljék különböző témakörökben, mennyire érzik korruptnak az ország közszektorát. Ezért is van az, hogy a hasonló kulturális-társadalmi csoportba tartozó országokat egymással érdemes összehasonlítani.
https://hvg.hu/360/20251207_transparency-jogallam-korrupcio-vagyonvisszaszerzes
Nyitókép: HVG / Szondy Dalma
