Zsinórban negyedszer lett az EU legkorruptabb állama Magyarország, ezúttal nem egyedül, hanem Bulgáriával holtversenyben. A Transparency International (TI) most bemutatott, 2025-ről szóló korrupcióérzékelési indexében Magyarország 40 pontot szerzett a 100-as skálán (amelyen 0 a teljesen korrupt, 100 a tökéletesen tiszta), ennyire alacsony pontszámunk még soha nem volt. A Transparency International magyar szervezete most részletezte is, miért lehetett ennyire rossz a magyar helyzet.
A 40 pont, amelyet mi szereztük, épp ugyanannyi, mint Burkina Faso, Guyana, Kuba, Tanzánia, Bulgária és Észak-Macedónia pontszáma. Mivel a korrupció érzékelését mérik, a jelentés szerzői mindig kiemelik, hogy a kulturálisan és társadalmilag hasonló országokat érdemes egymással összehasonlítani (hiszen más helyen mást éreznek korrupciónak), ebből a szempontból nekünk az a fontos, hogy az EU leggyengébbje vagyunk.
https://hvg.hu/gazdasag/20260210_korrupcio-transparency-lista-helyezes-korrupt-ebx
Európának az EU-n kívüli részén Észak-Macedónia szerzett velünk azonos pontszámot, Koszovó (43), Montenegró (46) jobban teljesít, mint mi, Albánia (39), Ukrajna (36), Bosznia-Hercegovina (34), Szerbia (33) és Belarusz (31) pontszáma rosszabb a magyarnál. Az orosz 22 pont minden európainál rosszabb.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a HVG kérdésére azt mondta: annak van értelme, hogy a Balkán és Kelet-Európa országaival összehasonlítsuk a magyar tendenciát, de kiemelkedő ezekhez az országokhoz képest is a korrupció központosítása.
Az a típusú rendszerszintű korrupció és szervezett közpénzlopás, ami Magyarországon kialakult, az nemcsak az EU-ban példátlan, hanem az európai kultúrkörhöz tartozó többi ország között is egyre inkább az. Ami nálunk kialakult, beleértve a korrupció miatti gazdasági leszakadást is, az sokkal inkább hasonlítható a latin-amerikai rendszerekhez.
Más országokban is vannak bajok, de akkora visszaesést, amilyet Magyarország, egyetlen más állam sem mutatott be az elmúlt közel másfél évtizedben. 2012 óta, amióta a TI a mostani módszertannal számolja a mutatóját, az EU-ban kiemelkedő a magyar visszaesés.
Egy újabb év telt el büntetlenül
– állapítja meg a jelentés. Igaz, 2025 volt az az év, amikor egyre nagyobb botrány lett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak pénzügyeiből, de senkinek nem kellett felelősséget vállalnia érte – mutatta be Martin József Péter. A botrány ráadásul egyáltalán nem friss: már 2014-ben lehetett tudni, hogy súlyos korrupciós kockázatok vannak a jegybank alapítványi rendszerében, a TI Magyarország 2016-ban feljelentést tett, de akkor az ügyészség és a rendőrség is tétlen maradt. Csak 2025-ben kezdődött meg egy nyomozás, de „a rendőrség egész álló évben nem volt képes kézre keríteni az MNB alapítványi közvagyonlenyúlásának felelőseit”, miközben „ha az utcán bárkit megkérdezünk, meg tudja mondani a neveket, kik lehetnek nem is a gyanúsítottak, hanem a bűnösök”.
A Transparency felsorolásában helyet kapott a védelmi ipar privatizálása is, ahogy az iparág legfontosabb cégei a 4iG-hez kerültek; Martin József Péter szavai szerint itt már arra készül a NER, hogy egy esetleges választási vereség után is megmaradjon a vagyon. És természetesen a hatvanpusztai kastély sem maradhatott ki a felsorolásból.
A 2010-es évtizedben egy érdekes jelenséget figyelhettünk meg Magyarországon: miközben évről évre egyre korruptabb állam lettünk, a gazdaság folyamatosan növekedni tudott, és az életszínvonal is javult. Ennek mostanra vége van.
Egy darabig lehetett fejleszteni a gazdaságot úgy, hogy az ideérkező cégek tudták, milyen a rendszer, de ezzel eljutottunk a határainkig, most már világos, hogy
a gazdasági hanyatlás fő oka a jogállam szétverése és a korrupció.
Mostanra az intézményrendszer és a gazdaságpolitika nem a közjót, hanem az uralkodó elit hatalmának megőrzését szolgálja. Több ezer milliárd forint vesztette el közpénz jellegét, úgy, hogy számos ügy miatt büntetőeljárásban kellene felelni – állapítja meg a TI. Az autokratizálódás pedig némi fáziskéséssel ugyan, de lerontotta a gazdasági környezetet. Miközben a térségben nálunk költi az állam messze a legtöbbet saját magára, és közvetlen gazdaságfejlesztésre is több pénz megy el, mint az EU-átlag, a termelékenység alig javul, a befektetők számára pedig már nem vonzó Magyarország.
Volt egy halovány remény arra, hogy az EU-eljárás érdemi változásokat hozhat a jogállamiságban, de ez nem következett be, a jogállami helyzet érdemben nem javult
– mondta Martin József Péter. Annyiban nem hatástalan az uniós fellépés, hogy van némi következménye a korrupciónak, a pénzmegvonásnak is fontos szerepe van abban, hogy az Orbán-rendszer meggyengült – fogalmazott.
A magyar helyzet rengeteg kritikát kapott az EU-tól, és a több milliárd euró felfüggesztése mellett 2025 utolsó napján 2,12 milliárd euró, az eredetileg 2022–2023-ra szóló előirányzat 55 százaléka végleg el is veszett. De az EU-pénzek kifizetéséhez feltételül szánt mérföldkövek egy része nem is alkalmas a cél elérésére a TI szerint – ilyen az igazságszolgáltatási reform, az információszabadsággal kapcsolatos előírások, a korrupciós pótmagánvád vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos feltételek –, a másik részét pedig szabotálja a kormány.
A korrupció kapcsán az EU azt várja el, hogy az egyajánlatos tenderek aránya csökkenjen, de ez nem old meg minden bajt
– mondta a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. Rohamosan terjednek a keretmegállapodások (3219 milliárd forint volt a legutóbbi, még 2024-es adatok szerint ezeknek az értéke), most már ugyanannyi pénzt osztanak ki így, mint az összes többi közbeszerzéssel, és a központi beszerző szerveknél, mint a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál, gyakorlatilag monopolizálták a közbeszerzéseket.
https://hvg.hu/360/20260129_p2m-balasy-gyula-penzcsap-rogan-kommunikacios-hivatal-kozbeszerzes-szabad-tamas
Emellett a magántőkealapokban továbbra is rejtve maradnak a vagyonok valós tulajdonosai, ez a TI szerint nemcsak az uniós joggal, hanem még a magyar Alaptörvénnyel is ellentétes. Ezekbe az alapokba 2024 végéig 1311 milliárd forintot fektetett a magyar állam, a magántőkealapok érdekeltségébe tartozó 83 cég 2021 és 2024 között 2600 milliárd forint értékben nyert el állami tendert.
Persze lehetne kiút a mostani ördögi körből, ha volna rá akarat: a megoldás első lépése egész egyszerűen a jogállamiság helyreállítása volna. Ez viszont a mai rendszer keretei között elképzelhetetlen.
A világ és a környékünk legjobbjai
A listát Dánia vezeti sorozatban a harmadik éve, ezúttal 89 pontra romlott az ottani eredmény a tavalyi 90-ről, a második helyen Finnország (88) áll. A harmadik helyre a globális listán a legjobb nem EU-tag, Szingapúr került fel (84), egyben az egyetlen olyan szereplő az élbolyban, amely nem demokrácia.
Az első tíz most így néz ki:
1. Dánia 89
2. Finnország 88
3. Szingapúr 84
4. Új-Zéland 81
4. Norvégia 81
6. Svédország 80
7. Svájc 80
8. Luxemburg 78
8. Hollandia 78
10. Németország 77
10. Izland 77
Európa középső és keleti részén Észtország az éltanuló – ahogy Martin József Péter fogalmazott: ők már nem is velünk egy ligában vannak –, az ottani 76 pont kiemelkedő, alig marad el a globális top 10-től.
Az egykori keleti blokk második és harmadik legjobbja a 65 pontos Litvánia és a 60 pontos Lettország – hogy mi a balti csoda titka, mitől lett a három ország, amely nem túl régen még korruptabb volt nálunk, Kelet-Európa legjobbja, azt korábban itt mutattuk be.
Így mérik a korrupciót
A Transparency International egy 0-tól 100-ig terjedő skálán méri a korrupcióérzékelést, amelyen 100 a tökéletesen tiszta ország, 0 a teljesen korrupt (10-nél kisebb vagy 90-nél magasabb értékek nagyon ritkán szoktak csak kijönni). Fontos, hogy a korrupció érzékeléséről van szó, vagyis arra kérnek szakértőket és üzletembereket, hogy értékeljék különböző témakörökben, mennyire érzik korruptnak az ország közszektorát. Ezért is van az, hogy a hasonló kulturális-társadalmi csoportba tartozó országokat egymással érdemes összehasonlítani.
