Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Szlovák szempontból kérdéses, magyar szempontból optimális helyen épülhet óriási kapacitású szivattyús-tározós erőmű Dél-Szlovákiában – derül ki a Válasz Online írásából. A magyar határtól 30 kilométerre, az Ipoly felső folyásánál fekvő Málnapataknál (nyitóképünkön a málnapataki tározó gátja) 1,8 milliárd euróért (680 milliárd front) építendő, 2035-ben üzembe állítani szándékozott erőmű kapacitása a paksi atomerőmű 60 százalékának felelne meg. A lap szerint
a magyar és a szlovák kormány között előrehaladott tárgyalások vannak arról, hogy a tároló kapacitásának egy részéhez a magyarországi hálózat férhetne hozzá, díjazás fejében.
A szivattyús-tározós erőmű felépítését a múlt héten nyilvánította kiemelt beruházássá a pozsonyi kormány.
Az ilyen, egymáshoz képest jelentősen eltérő magasságban fekvő víztározóból álló erőművekkel hatékonyan lehet nagy mennyiségben, hosszú ideig energiát tárolni. A fel nem használt elektromos árammal meghajtott szivattyúkkal fel lehet szivattyúzni a vizet a magasabban fekvő tározóba, ahonnan turbinán keresztül visszaengedve extra termelési kapacitást lehet biztosítani megnövekedett áramigény esetén. Vagyis kiválóan alkalmas arra, hogy kiegyensúlyozzon egy sokszor egyensúlytalanságba kerülő elektromos hálózatot, mint amilyen a magyarországi a rendkívül sok időjárásfüggő napelemes termelési kapacitás miatt.
https://hvg.hu/gazdasag/20260122_megujulo-energia-napenergia-szelenergia-elektromosaram-termeles-ember-agytroszt-europai-unio-villamosenergia-ipar
Nem csoda, hogy a szlovák ellenzék is azzal támadja a beruházást, hogy az elsősorban magyar érdekeket szolgálhat. Extra pikantériája az ügynek, hogy az erőmű ötletét egy szlovák szélsőjobboldali politikus vetette fel két éve. A lap szerint a beruházás a Bős-Nagymaros körüli vita rendezésében is jól jön. A szocialista közös nagyberuházásból a rendszerváltás idején kihátrált a magyar kormány, mire a szlovákok egyoldalúan elterelték a Duna vizének 83 százalékát, aminek jogszerűségét a magyarok vitatták. A Hágai Nemzetközi Bíróság közel 30 éve mind a két kormányt elmarasztalta, és új államközi szerződés megkötését sürgette, ami azóta sem sikerült. Az utóbbi években viszont körvonalazódni kezdett egy megoldás: a magyarok megvennék a bősi erőműben termelt áramot, elismerve a szlovák vízhasználatot. Lantos Csaba energiaügyi miniszter tavaly nyáron már belengette a vita megoldását.
A Válasz úgy tudja, hogy már szinte kész ez a megállapodás, aminek kulcspontja a tervezett tározós erőműhöz való magyar hozzáférés, de Orbán Viktor miniszterelnök nem akarta aláírni az idén áprilisi választás előtt, hogy elkerülje az ezzel kapcsolatos esetleges politikai támadásokat.
Az biztos, hogy a magyar kormány régóta szeretne egy ilyen erőművet, két éve a Mátrát és az Upponyi hegységet is megfúrták, hogy megállapítsák, melyik lenne jobb helyszín felső tározó kialakítására, bár azóta nem érkezett újabb hír ezzel kapcsolatban.
