Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Tavaly első alkalommal fordult elő az Európai Unióban, hogy több elektromos áramot termeltek megújuló erőforrások – szél- és napenergia – segítségével (30 százalék) mint fosszilis energiahordozókkal (29 százalék) – derül ki az Ember globális megújuló-energiaügyi agytröszt friss jelentéséből. Ezzel, mint írták „mérföldkőhöz érkezett az energiaátmenet”.
Az idén 10. alkalommal kiadott Európai Villamosenergia-áttekintés (European Electricity Review) készítői megállapítják, hogy az eredmény elsősorban a napelemes energiatermelés bővülésének köszönhető, amely több mint ötödével (tavaly 20,1 százalékkal) nő immár negyedik éve. Az összefoglalóban kiemelik Magyarországot, amely „tükrözte ezt a változást”, és amely 28 százalékos napelemes elektromosáram-termelési arányával az EU éllovasa lett. Rajta kívül még négy tagállam – Ciprus, Hollandia, Görögország, Spanyolország – esetében haladta meg ez az érték a 20 százalékot.
Az EU megújulós rekorderei
Ember - European Electricity Review 2026
Az összes megújuló a szokatlan időjárási körülmények ellenére – az év elején szélcsendes idő miatt csökkent a szélenergiás (2 százalékkal), az aszállyal összefüggésben pedig az vízenergiás termelés (12 százalékkal) – mégis képes volt az EU energiaigényének közel felét (48 százalék) biztosítani. A napenergiát a szélenergia követi, amely az EU összes energiatermelésének 17 százalékát adta tavaly.
A gázfelhasználás eközben emelkedett, bár aránya továbbra is a 2019-es csúcs alatt maradt. 2025-ben az előző évhez képest 8 százalékkal több áramot termeltek földgázzal, ami az elemzők szerint elsősorban a vízenergiás termelés visszaesésével függ össze. A földgázzal termelt energia aránya 18 százalék volt tavaly. Nőtt is az import, és ezzel a költség is: az előző évinél 16 százalékkal többet, 32 milliárd eurót fizetett érte az EU tavaly, így ez lett az első év 2022 energiaválságos éve óta, hogy nőtt a gázszámla.
Elektromos áram termelése Európában: a termelési módok aránya és a megtermelt energia mennyisége
Ember - European Electricity Review 2026
Miközben a fosszilis energiahordozóktól való függőség globális szinten bizonytalanságokhoz vezet, a tiszta energiára való áttérés jelentősége minden korábbinál világosabban megmutatkozik – idézték a jelentés egyik szerzőjét, Beatrice Petrovich-ot.
Az Ember HVG-nek is eljuttatott anyagában idézik Szabó Lászlót, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatóját, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Magyarország az EU top 3 államában van az egy főre eső napenergiás termelési kapacitást nézve, ezek jövőbeli bővülését kontroll alatt tartja a szabályozás, hogy elkerülhetők legyenek a hirtelen ugrások.
A kutató azt is jelezte, hogy itthon semmiféle áttörés nem történt a szélenergia tekintetében, és 2030-ig is mindössze 670 MW-nyi kapacitás kiépítése várható, bár az érdekelt felek később nagyobb arányú növekedést várnak. A magyarországi árampiac két komoly bizonytalansági tényezőjére is felhívta a figyelmet: a Paks 2 atomerőmű üzembe állásának ideje továbbra is kérdéses, ahogy a már bejelentett, összesen 1500 MW-nyi kapacitással tervezett három új gázerőmű elindulása is. A szén kivezetése viszont jól halad: a 2015-ös 20 százalékról mostanra 4 százalékra csökkent.
https://hvg.hu/360/20251021_jaszai-gellert-ig-tech-szeleromu-iberdrola-4ig-premier-energy
De valóban kiváltják a fossziliseket?
Hiába nő azonban a megújulók aránya, ha az energiaigény egyre csak nő, és a rendszerbe álló tiszta energiatermelő kapacitások ennek a plusz igénynek kielégítésére elegendők – ha elegendők. Erre figyelmeztet friss kutatásában Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem professzora és Felix Creutzig, a Berlini Műszaki Egyetem klímapolitikai kutatója, akik megállapítják, hogy a növekvő igények miatt
a 2030-ig várhatóan rekordmennyiségben telepített megújuló energiakapacitás alig lesz elegendő az új energiaigény fedezésére, így nem fogja kiszorítani a fosszilis tüzelőanyagokat.
A megújulókkal termelt áram aránya
Ember - European Electricity Review 2026
Bár azt elismerik, hogy az Európai Unióban is, évtizedek óta stagnál vagy csökken az áramigény, miközben a népesség, a GDP, és a háztartási eszközök, okostelefonok, informatikai és mesterségesintelligencia-használat jelentősen nő. Csakhogy ez a csökkenő tendencia 2024–2025-ben megfordulhat, mivel az adatközpontok, a hűtés, a közlekedés villamosítása és más igények miatt jóval nagyobb áramkereslet jelenik meg. Szerintük további erőfeszítésekkel és a keresletre összpontosító szakpolitikákkal, az energiaigény növekedésének korlátozásával biztosítható, hogy az új megújuló energiakapacitások valóban kiszorítsák a fosszilis energiát – derül ki tanulmányuk Másfélfokon megjelent ismertetőjéből.
Borítóképünkön: naperőmű Hódmezővásárhely közelében, fotó: Veres Viktor
