Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Több évtizedes jogi és környezeti vita érhet véget, miután a magyar kormány bejelentette: nem épül meg a nagymarosi vízlépcső – árulta el az Indexnek Lantos Csaba energiaügyi miniszter egy háttérbeszélgetésen.
A lap szerint már körvonalazódik a megállapodás Szlovákiával a Duna vízjárásának újrarendezéséről. A lépés a Bős–Nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét zárhatja le, az infrastruktúra eredetileg energiatermelési, hajózási és árvízvédelmi célokat szolgált volna.
A beruházás két ütemben valósult volna meg: a bősi erőművet 1986-ra, a nagymarosi létesítményt pedig 1990-re tervezték átadni. A magyar fél azonban 1989-ben – a környezetvédők és a lakosság tiltakozása nyomán – leállította a munkálatokat. A magyar kormány 1992-ben hivatalosan is felmondta az együttműködést, mire válaszul a szlovák fél még abban az évben egyoldalúan elterelte a Duna vizének 83 százalékát a saját területén épült üzemvízcsatornába.
A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-ben mindkét felet elmarasztalta, és egy új államközi szerződés megkötését sürgette, ám azóta sem született végleges megállapodás. A per ezzel a hágai bíróság történetének leghosszabb ideje lezáratlan ügye lett.
A konfliktus új szakaszba léphet, ugyanis az Index szerint a magyar kormány hajlandó lenne áramot vásárolni a bősi vízerőműből, amellyel gyakorlatilag elismerné a szlovák fél eddigi vízhasználatát. Ez éles váltás lenne a korábbi magyar állásponthoz képest, amely szerint a bősi erőmű jogszerűtlenül működik, és az abból származó áram nem elfogadható.
A megállapodás előkészítését Czepek Gábor kormánybiztos vezeti, akit 2024 tavaszán neveztek ki a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésének koordinálására.
