Ismét arról beszélt Nagy Márton, hogy csak öt nagy bank maradhat az országban, de most ebből négyet meg is nevezett. A nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által szervezett konferencián beszélt az elmúlt 15 év gazdaságpolitikájáról, közte arról, hogy a bankszektorban még lenne tennivaló, hogy nőjön a hazai irányítású vállalatok aránya. Ekkor mondta azt, hogy öt nagy banknak kell maradnia:
az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az „ötödik hely jelenleg kiadó”.
Az MNB 2021 óta érvényes besorolása szerint jelenleg hét nagybank működik Magyarországon (OTP, a Mészáros Lőrinc-féle MBH, K&H, UniCredit, Erste, Raiffeisen, CIB), azaz ennyien rendelkeznek 3000 milliárd forint feletti mérlegfőösszeggel a kereskedelmi bankok közül. Nagy Márton szavai szerint az Erste, a Raiffeisen és a CIB közül kettőre nincs szükség, az előbbi kettő osztrák, utóbbi olasz tulajdonú.
Nagy Márton a múlt héten azzal indokolta a kijelentését, hogy a bankok még mindig túl drágák, és túl sokan vannak. Az, hogy az Erste nincs a listáján nem meglepő, Orbán Viktor az évértékelőjében nyíltan beleszállt a Shell mellett az Erste Bankba (tágabban pedig az egész bankszektorba), amely képviselőt delegált a Tiszába.
A bankok „drágaságának” egyik fő oka az, hogy a kormány erőn felül sarcolja a pénzintézeteket: idén az eredeti tervek szerint 160-170 milliárd forint környékén lett volna a bankok extraprofitadója, de végül a kormány tavaly novemberben úgy döntött, hogy 340-350 milliárdot akar beszedni. A gazdasági tárca vezetője decemberben arról értekezett, hogy „szénné keresték magukat a bankok”, ezért fontos, hogy több pénzt vonjanak el tőlük, ezt pedig a termelő vállalatok felé csatornázzák át. Tavaly tavasszal pedig arra kérte a bankokat, hogy csökkentsék a „túlzott mértékben megnőtt” bankszámladíjakat.
https://hvg.hu/kkv/20260221_tenyleg-dragak-a-magyar-bankok
