Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A gazdasági tárca vezetője szerint a bankrendszer konszolidációja nem halogatható tovább.
Erős Facebook-poszttal indította a kedd délutánt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a magyarországi hitelintézetek számának alakulásáról szóló képhez azt a kommentárt fűzte:
A bankok még mindig túl drágák, és túl sokan vannak! A bankrendszer konszolidációja tovább nem halogatható! Öt nagy bank maradhat!
Arról nem beszélt, hogy szerinte melyik öt banknak szabadna életben maradnia Magyarországon, mindenesetre főnöke, Orbán Viktor szombati évértékelőjében nyíltan beleszállt a Shell mellett az Erste Bankba (tágabban pedig az egész bankszektorba), amely képviselőt delegált a Tiszába, hogy visszakapják a pénzüket, amit a kormány különadó formájában elvont a szektorból.
Az ábráról kiolvasható, hogy a konszolidáció már régen megindult, hiszen míg 2008-ban még 47 hitelintézet (és 10 fióktelep) működött Magyarországon, 2025-ben már csak 27 (és 9 fiók).
A Portfolio ugyanakkor megjegyzi: Az MNB 2021 óta érvényes besorolása szerint jelenleg hét nagybank működik Magyarországon (OTP, a Mészáros Lőrinc-féle MBH, K&H, UniCredit, Erste, Raiffeisen, CIB), azaz ennyien rendelkeznek 3000 milliárd forint feletti mérlegfőösszeggel a kereskedelmi bankok közül, ezért úgy tűnik, két nagybank beolvadását tartaná még kívánatosnak Nagy Márton egy hazai hitelintézeti csoportba.
https://www.facebook.com/nagymartonminiszter/posts/pfbid02XEKcd7opFe9ieq6krC6AhtVKP9exJkp4iuT7gYp7TCWbP5mA4G7wimsxgyh16hUvl
A magyar kormány az EU-s források elapadása és a szociális kiköltekezés miatt ott sarcolja a cégeket, és ezen keresztül a magyar állampolgárokat, ahol nem szégyelli, mindezt egy multiellenes mázzal nyakon öntve. A gazdasági tárca vezetője decemberben például arról értekezett, hogy „szénné keresték magukat a bankok”, ezért fontos, hogy több pénzt vonjanak el tőlük, ezt pedig a termelő vállalatok felé csatornázzák át.
Tavaly tavasszal pedig arra kérte a bankokat, hogy csökkentsék a „túlzott mértékben megnőtt” bankszámladíjakat. Nagy egyedül azt nem veszi számításba, hogy a piaci verseny csökkenésével a vállalatoknak még kevésbé lesz érdekük a díjak csökkentése, ráadásul a kisebb bankok éppen a nagyokénál jobb ajánlatokkal próbálnak ügyfeleket szerezni, ami tehát erősíti a versenyt – jegyzi meg a Portfolio.
Ráadásul a bankok „drágaságának” egyik fő oka az, hogy a kormány erőn felül sarcolja a pénzintézeteket: idén az eredeti tervek szerint 160-170 milliárd forint környékén lett volna a bankok extraprofitadója, de végül a kormány tavaly novemberben úgy döntött, hogy 340-350 milliárdot akar beszedni.
„A bankok adóztatásának megváltoztatásával, az adóhatások teljes kiszűrésével kiderülne, hogy egyáltalán nem olyan drágán működnek a magyar bankok” – teszi hozzá a Portfolio.
https://hvg.hu/itthon/20260214_orban-evertekelo-erste-tisza-kormany-reakcio
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.