Jó év után a választásokig kivár a magyar lízingpiac

Egész jó évet zárt a magyarországi lízingpiac: tavaly az új finanszírozás volumene – 1037 milliárd forintot ért el, ez 7 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. Az új szerződések száma 85,2 ezer darab lett, amely 1 százalékkal haladta meg a megelőző évit. A teljes portfólió értéke 5,6 százalékkal 2508 milliárd forintra nőtt, miközben az állományi darabszám 1 százalékkal, 315 656-ra mérséklődött.

Az új finanszírozások közel 90 százaléka vállalkozásokhoz kötődött. A vállalati ügyfeleken belül 70 százalék a kis- és középvállalkozások, 30 százalék pedig a nagyvállalatok aránya, ugyanakkor 2025-ben a növekedés motorját elsősorban a nagyvállalati finanszírozások adták. A lakosság részesedése finanszírozott összeg alapján mindössze 8 százalék volt, és összességében stagnált, miközben szerződésszám csökkent.

A piaci szereplők beszámolói szerint a vállalati szektorban továbbra is jelentős a bizonytalanság és visszafogott a beruházási kedv, különösen a kis- és középvállalkozások körében. A nagyvállalatok ezzel szemben aktívabbak maradtak.

Idén mindenki a választásokra vár

A kamatkörnyezet 2025-ben viszonylag stabilan alakult. A változó kamatozású finanszírozásoknál irányadó Bubor szint 6,5 százalék körül mozgott az év során, míg a fix kamatozású konstrukcióknál irányadó BIRS mutatók is stabilitást jeleztek, az ötéves BIRS december végére 6 százalék körüli szintre csökkent.

A keddi, 25 bázispontos MNB-s kamatvágás jó hír, ám ahhoz nem elég, hogy dinamizálja a lízingpiacot

– mondta lapunk kérdésére Agárdi Marianna, a Magyar Lízingszövetség elnöke. Újabb kamatvágások helyett nagyobb segítő ereje volna, ha a teljes magyar gazdaság beindulna, ezzel csökkentve a gazdasági bizonytalanságot.

https://hvg.hu/gazdasag/20260224_kamatvagas-kamatcsokkentes-alapkamat-februar-6-25-inflacio-jegybank-monetaris-tanacs

Emellett idén az április 12-i országgyűlési választások is befolyásolják a lízingszektort. A tapasztalatok szerint a vállalkozások kivárnak, megvárják mi lesz az eredmény és milyen irányt vesz a gazdaságpolitika.

A cégek kiváró magatartása várhatóan az idei első félév egészére jellemző lesz, így majd a második félév hozhat fellendülést

– véli a Lízingszövetség vezetője.

Továbbra is erősek a támogatott konstrukciók

A támogatott finanszírozások 2025-ben is meghatározó szerepet játszottak. A teljes lízingpiac 20,9 százalékát tették ki finanszírozott összegben és 14,4 százalékát szerződésszámban. Amennyiben a személygépkocsik finanszírozását – amelyre az elmúlt években nem volt elérhető támogatott konstrukció – kivesszük az adatokból, a termelőeszközök esetében már 39 százalék a támogatott finanszírozások aránya, míg darabszámban kicsivel több: 39,6 százalék Exim vagy Széchenyi kártya programban. Utóbbi növekedést jelent.

A Széchenyi kártya program keretében 2025-ben 161 milliárd forint új finanszírozás valósult meg, ami 29 százalékkal haladja meg az előző évi volument. A szerződések száma 10 708 darabot tett ki, ami szintén 29 százalékos bővülést jelent. Az Eximhez kapcsolódó lízingügyletek még dinamikusabb növekedést értek el: 55,9 milliárd forint új finanszírozás valósult meg 1 497 szerződés mellett. Ez finanszírozott összegben 70 százalékos, szerződésszámban 66 százalékos bővülést jelent az előző évhez viszonyítva.

A Széchenyi Kártya Program gyakorlatilag minden eszközkategóriában hangsúlyos szerepet játszik – a személygépkocsik kivételével, ahol jelenleg nem elérhető, leszámítva az elektromos autót. Az Exim Demján Program lízingtermékeinél a devizaalapú konstrukciók dominálnak, különösen a nagyhaszonjárművek és az ipari gépek finanszírozásában. Ezeknél az eszközöknél az euróalapú finanszírozás aránya a finanszírozott összegben 89 százalékot, szerződésszámban pedig 95 százalékot tett ki.

Az autófinanszírozás tavaly is dominált

A személygépkocsi-, kishaszonjármű- és motorkerékpár-szegmens maradt a legnagyobb terület: 607 milliárd forint új kihelyezéssel a teljes piac 58 százalékát adta, ami 10 százalékos növekedés 2024-hez képest. Az új szerződések száma 68 409 darab volt, amely ugyanakkor gyakorlatilag stagnált.

A lakossági ügyfelek száma 12 százalékkal, 14 198 szerződésre csökkent, elsősorban az új járművek magas vételára miatt. Finanszírozott összegben ugyanakkor csupán 4 százalékos volt a visszaesés, 67 milliárd forint volumen mellett. A retail finanszírozás negyedét magánszemélyek, háromnegyedét vállalkozások adták.

A flottakezelési szegmensben az új finanszírozott összeg 16 százalékkal 122,5 milliárd forintra emelkedett, miközben az új szerződések száma ennél visszafogottabb, 3,6 százalékos növekedést mutatott.

A piac továbbra is rendkívül kompetitív: a tagi jelentésrendszerben szereplő flottaállomány meghaladja az 50 ezer darabot, ugyanakkor a becslések szerint a teljes piaci méret bőven 100 ezer jármű felett lehet – mondta Kőszegi László, a Lízingszövetség főtitkára.

https://hvg.hu/360/20250331_hvg-zs-nagy-istvan-lizingpiac-elektromos-autok-zoldatallas-finanszirozas