Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
6,5 százalékról a még mindig magasnak tekinthető 6,25 százalékra csökkenti az alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank. A kedvező januári inflációs adatok és a külső körülmények mellett semmi sem szólt a kamattartás mellett, ideje volt a vágásnak. Márciusban még egy ugyanekkora csökkentés jöhet, aztán a választási eredményekre adott piaci reakciók lesznek meghatározóak.
A jegybank monetáris tanácsa (MT) – a piaci és az elemzői várakozásoknak megfelelően – az alapkamat 25 bázispontos (0,25 százalékpontos) mérsékléséről döntött február 24-ei ülésén. Az irányadó ráta új mértéke így 6,25 százalék lesz szerdától.
A tanács a kamatvágással párhuzamosan a – szimmetrikus, az alapkamathoz képest +/- egy százalékpontos – kamatfolyosót is a megfelelő mértékben lejjebb húzta, a folyosó tetejét kijelölő egynapos fedezett hitel rátája 7,25 százalékra, a folyosó alját jelentő egynapos jegybanki betét rátája 5,25 százalékra mérséklődik.
Az MT utoljára 2024 szeptemberében változtatott az alapkamat mértékén, az irányadó rátát akkor csökkentették 6,5 százalékra – véget vetve a 2023 októbere óta tartó kamatcsökkentési ciklusnak.
Az MT 2025 decemberében váltott „adatvezérelt” üzemmódba, vagyis a testület azóta ülésről ülésre, a beérkező adatok és az azokból levonható előrejelzések fényében dönt az alapkamat mértékéről. Az adatok, az előrejelzések és a körülmények kedvezően alakultak.
https://hvg.hu/360/20260223_202608-inflacios-kilatasok-varga-mihaly-forintarfolyam-a-vagas-ideje
Januárban ugyanis az infláció 2,1 százalékra mérséklődött – 2018 márciusa óta nem látott alacsony szintre, az elemzői várakozásokat is alulmúlva. Decemberhez képest mindössze 0,4 százalék volt az árak emelkedése, ami historikusan meglehetősen alacsony év eleji átárazást jelez. A jegybank korábban hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelemmel kíséri az év eleji átárazások alakulását. A többi inflációs mutató (maginfláció, adószűrt infláció) is kedvező képet mutatott januárban. Februárra még kedvezőbb adatok várhatók.
A jegybank előrejelzési horizontja – ameddig előre tekint – 6-8 negyedév. Az elemzői vélekedések szerint az infláció idén és jövőre is a 3 százalékos jegybanki cél közelében alakulhat.
Nem függetlenül attól, hogy a nemzetközi folyamatok kedvezőek. Az élelmiszerek hazai dezinflációját a nemzetközi árcsökkenések támogatják. Nem mellesleg a kormány meghosszabbította az árrésstop-intézkedéseket.
Az infláció tekintetében a forint árfolyama fontos, ezt a jegybank egy ideje erősen hangsúlyozza. A forint gyengülése az importon keresztül gyorsan és határozottan megjelenik a fogyasztói árakban, ugyanakkor a magyar deviza elmúlt majd’ egy évben látott trendszerű erősödése már erősítette a dezinflációs folyamatot.
A pénzpiac már beárazta a februári kamatdöntést – sőt még egy ugyanekkora kamatvágást márciusra – az MT-nek így nem kell attól tartania, hogy egy kamatvágás jelentős forintgyengülést indukálna.
A magyar alapkamat régiós összehasonlításban még mindig magasnak számít,
és rendkívül magas a 2 százalékos euró alapkamathoz képest. Ráadásul az eurózónában túl alacsony inflációs adatokat látni, ezért terítékre került, hogy az Európai Központi Bank részéről újabb kamatvágások jöhetnek.
Voltaképpen minden amellett szólt, hogy a jegybank most – és várhatóan még egyszer márciusban – mérsékelje a kamatszintet. Még a létező – elsősorban nemzetközi – kockázatok is. Ha ugyanis esetleg valamiféle szélsőséges helyzetben kamatemelés válna szükségessé, azt az MNB egy alacsonyabb szintről könnyebben meglépheti. A mostani kamatcsökkentéssel az MT mozgásteret is teremt a maga részére.
Mindezzel együtt a jegybank iránymutatása vélhetően változatlan marad. A döntésről kiadott közlemény, illetve Varga Mihály sajtótájékoztatóján azt fogja hangsúlyozni, hogy
az MNB elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, az MT pedig továbbra is adatvezérelt üzemmódban működik, a kamatkondíciókról a beérkező adatok és előrejelzések fényében hónapról hónapra dönt.
Márciusban még egy 25 bázispontos kamatvágás valószínű – 6 százalékos alapkamatra, tehát – utána az április 12-ei országgyűlési választások eredménye, pontosabban az arra adott piaci reakciók lesznek meghatározóak. Ha a forint árfolyama stabil marad, és az inflációs pálya is kedvezően alakul, akkor az év további részében még két, 25-25 bázispontos kamatcsökkentés is elképzelhető.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.