A hazai módszertan szerint meglepően alacsony, 1,4 százalék volt a pénzromlás üteme februárban, uniós módszertan szerint valamivel nagyobb, 1,6 százalék. Ami a hetedik legkisebb érték az uniós országok sorában.
Az Európai Unió egészét tekintve az infláció éves alapon 2,1 százalék volt – írja jelentésében az Eurostat. Az áremelkedés üteme így valamelyest gyorsult januárhoz képest (akkor kereken 2 százalék volt). Az eurózóna inflációja 1,9 százalék volt a januári 1,7 százalék után.
Az uniós országok között jelentős különbségek voltak. Romániában 8,3 százalék volt az infláció, bár emögött elsősorban a víz- és csatornadíjak drasztikus emelése állt. Szlovákiában (4 százalék) és Horvátországban (3,9 százalék) is meglehetősen magas volt a pénzromlás üteme.
A sor végén Dániában, Cipruson és Csehországban egyszázalékos, illetve az alatti inflációt mértek.
A magyarországi adat uniós módszertan szerint számolva 1,6 százalék volt, ami a hetedik legalacsonyabb érték. A hazai módszertan szerint a KSH 1,4 százalékos inflációt számított februárra, ami 2016 óta a legalacsonyabb adat. Néhány tized százalékpontos eltérés elő szokott fordulni.
A két módszertan közti fontos különbség, hogy az uniós HICP (harmonizált fogyasztóiár-index) a szolgáltatásokat igénybe vételük idejében, míg a hazai módszertan a kifizetésük idejében veszi figyelembe. Ez különösen a rezsi és egyéb havi szolgáltatások esetében okozhat különbséget. Fontos különbség, hogy a kettős rezsirendszerben az uniós módszertan szerint nem változik hónapról hónapra a két díjsáv közti súlyozás, míg a hazai módszertanban igen.
Bár a januári úgynevezett rezsistop támogatás (utólagos számlajóváírás a januári fogyasztás 30 százalékának függvényében) tulajdonképpen egy levásárolható kupon, a KSH mégis figyelembe veszi a rezsiinfláció számításakor, mint árváltoztató tényezőt. Így a januári hideg miatt nem lesz ugrás az országgyűlési választás előtt publikált márciusi inflációs adatban, hanem jó eséllyel árcsökkenés.
Az iráni háborúig egyébként úgy tűnt, hogy az eurózónában talán már kicsit túl alacsony is az infláció (az Európai Központi Bank célja 2 százalék), míg Magyarországon kedvezően alakultak a folyamatok, a tavaszi hónapoktól jött volna némi emelkedés, de összességében valószínűleg a Magyar Nemzeti Bank célsávjában (2-4 százalék) maradt volna a mutató.
Az Irán elleni amerikai támadás, a háború nyomán kialakult olajársokk, a forint gyengülése stb. egészen biztosan kedvezőtlen hatással lesznek az inflációra.
Az iráni háború okozta olajsokk és a forint gyengülése az év hátralévő részében feljebb fogja tolni az inflációt.
A kampánybeszédeiből ítélve pedig az eszét is.
Megválasztották a püspökség új főgondnokát is.
