Kiderült: mielőtt beütött a benzinkáosz, kilencéves mélypontra esett a magyar infláció

Rég nem látott szintre lassult az infláció Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a februári fogyasztói árakról szóló adatokat, ebben a hónapban

1,4 százalékos volt az infláció, aminél alacsonyabb utoljára 2016 novemberében volt.

Így aztán az a különleges helyzet állt elő, hogy miután éveken át – 2021 áprilisától 2023 decemberéig, majd 2024 decemberétől 2025. októberig – az MNB 2–4 százalék közötti célsávja felett volt az inflációnk, most 2018 óta először alulról csúszott ki a 2–4 százalékos sávból. Persze elnézve a világpolitika helyzetét és az üzemanyagárakat, van esély arra, hogy innen ismét meglóduljon az infláció, de nyilván ez a februári számokon még nem látszik.

Egy hónap alatt, januárról februárra 0,1 százalékkal nőttek átlagosan az árak. Ezt most azért is érdemes figyelni, mert a január eleji, a decemberihez képest 0,3 százalékos átárazás kimondottan alacsony év eleji drágulásnak számított.

A nagy esést leginkább négy ok magyarázza:

• februárban még olcsó volt a benzin,

• a forint az azt megelőző hónapokban szépen erősödött,

• az élelmiszerek világpiaci ára esett,

• és sok kormányzati beavatkozás is történt az árakba, amelyek hatása már a számokban is látszik.

A részletek most a következőképp jöttek ki:

• az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal magasabb a tavaly ilyenkorinál,

• a háztartási energia átlagos ára 4,2 százalékkal nőtt,

• az alkoholos italok és a dohány 5,8 százalékkal drágult,

• a szolgáltatásoknál 4,2 százalékos volt az áremelkedés,

• a tartós cikkek 2,8 százalékkal kerülnek többe,

• a ruhák 0,7 százalékkal,

• az egyéb termékek nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel, 3,1 százalékkal még olcsóbb is lett.

A következő hetek igazán fontos témája lehet a benzin ára. Februárban ezzel még nem volt gond, épp ellenkezőleg. Tavaly januártól májusig tartott egy folyamatos áresés, 2025 februárjában – amihez a mostani számokat viszonyítjuk – egy liter 95-ös benzin átlagosan 631 forintba került, ugyanennyi gázolaj 641-be, idén februárban ez a két átlagár 560, illetve 573 forint volt. Ennek a 11,1 százalékos csökkenésnek óriási szerepe volt abban, hogy most rendkívül alacsony lett az infláció.

https://hvg.hu/360/20260212_inflacio-ksh-reprezentansok-tortilla-szemeteszsak-elelmiszer-autok-mozi-vasarlas-dragulas

Az egyik leglátványosabb részlet itt az élelmiszerek minimális áremelkedése, főleg az után, hogy 2022-2023-ban még ezek drágultak messze a legdurvább ütemben. A kormány ezen a ponton nyilván az árrésstopra mutogat, és ez valóban lassította a drágulást, de van egy még fontosabb részlet: világszerte csökkennek az élelmiszerárak, ez pedig beszivárog a magyar árazásba is.

Még jobb a helyzet, ha kivesszük a 0,2 százalékos átlagból a házon kívüli étkezés, azaz az éttermi, iskolai, óvodai étkezés és a büféáruk árainak 8,1 százalékos növekedését, mert akkor az marad, hogy a bolti élelmiszer-vásárlás 3,2 százalékkal olcsóbb lett. Ezt a helyzetet mérte a HVG havi bevásárlókosara is. A liszt 14,9, a tej 17, a tejtermékek 18,8, a krumpli 19,7, a vaj és a vajkrém 19,8, a margarin pedig 32,3 százalékkal lett olcsóbb.

Lejjebb viszi az inflációt az is, hogy a februári statisztikában még nem látszik a januári hideg miatti extra energiafogyasztás is. Mégpedig azért nem, mert amikor a KSH kiszámolja a rezsit – mégpedig egy 12 havi mozgóátlagot nézve, hogy hányan csúsztak ki az alacsonyabb árakat biztosító fogyasztási határból –, akkor a két hónappal korábbi fogyasztási adatokig vannak meg a statisztikusoknak a számok. Így amit most látunk, abban a legfrissebb, amit figyelembe vehettek, a decemberi adat, az a hónap pedig nem volt különösebben hideg. Emiatt jött ki az, hogy a vezetékes gáz 10,8 százalékkal drágább a statisztika szerint, mint egy éve volt – valójában ugye a hatósági ár nem változott, de a sok vitára alapot adó módszertan itt bonyolítja a helyzetet.

A szolgáltató szektor hozta a január egyik meglepetését, az ottani év eleji átárazás (0,4 százalék) feltűnően alacsony volt. Ez után februárban az egyhavi áremelkedés újra 0,4 százalék, a teljes éves szolgáltatás-infláció 4,2 százalékos volt. Itt az januári útdíjemelés bevezetése, majd a márciusra tervezett következő kör elhalasztása okozott egy érdekes mozgást: a teherszállítási díjak decemberről januárra 2,7 százalékkal drágultak, majd onnan februárra 4,2 százalékkal csökkentek. A járműjavítás 8,2 százalékkal drágább, mint egy éve, a belföldi üdülés 10,2, a külföldi 18 százalékkal.

A forint egy nagyot zuhant március első hetében, de a februári adatokban még az jelent meg, hogy akkor már hónapok óta folyamatosan tartott a magyar deviza erősödése. Ez elvileg sokat kellene, hogy segítse az infláció csillapítását, főleg a tartós termékeknél, ehhez képest meglepő, hogy mégis már második hónapja az átlagon felül nőttek ezeknek az árai. Erre a szakértők magyarázata az volt januárban, hogy az alapanyagként fontos nemesfémek viszont nagyot drágultak. Februárban a járművek 3,4, a bútorok és a háztartási cikkek 2 százalékkal voltak drágábbak a tavaly ilyenkorinál, az elektronikai áruk lettek 0,5 százalékkal olcsóbbak.

És persze most látszik annak a hatása, hogy tavaly sok árazásba belenyúlt a kormány, vagy közvetlenül, vagy nyomásgyakorlással. A „fel nem sorolt szolgáltatások” elnevezésű sor, ahova a banki díjak is tartoznak, tavaly januárban és februárban drágultak nagyot, így ott mostantól segít a bázishatás, már az akkori, magasabb szinthez viszonyítjuk a mostani díjakat, azokhoz képest már 0,1 százalékos a csökkenés. Ugyanígy a telefon- és internetdíjaknál is a tavaly év eleji emelés utáni magasabb bázishoz hasonlítva már csak 3,5 százalékos növekedés látszik. Maradnak a gyógyszerek és a dohányáruk, amelyek tavaly áprilisban drágultak egy nagyot, ott még 5,4 százalékos az éves áremelkedés.

Ami pedig a jövőt illeti: a bázishatás, valamint a csökkenő világpiaci élelmiszerárak és az egészen idáig erősödő forint, valamint visszafogott benzinárak miatt az elemzők azt hónapok óta biztosra vették, hogy a februári inflációs adat nagyon alacsony lesz, de ugyanők azt is magabiztosan állították, hogy ha nagy változás nem történik, akkor az év második felében 4 százalék fölötti számok jönnek majd. Nos, nagy változás történt március elején, csak épp nem a jó irányba, így aztán újra megjelennek az inflációs kockázatok. A Magyar Nemzeti Bank februárban a várakozásoknak megfelelően kamatot vágott, másfél év után először, az árrésstopot meghosszabbította a kormány a választás utánig, az élelmiszerek világpiaci árai továbbra is alacsonyak, de az igazi izgalmak, köszönhetően nagyrészt a világpolitikának, ez után következnek.