Rég nem látott szintre lassult az infláció Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a februári fogyasztói árakról szóló adatokat, ebben a hónapban
1,4 százalékos volt az infláció, aminél alacsonyabb utoljára 2016 novemberében volt.
Így aztán az a különleges helyzet állt elő, hogy miután éveken át – 2021 áprilisától 2023 decemberéig, majd 2024 decemberétől 2025. októberig – az MNB 2–4 százalék közötti célsávja felett volt az inflációnk, most 2018 óta először alulról csúszott ki a 2–4 százalékos sávból. Persze elnézve a világpolitika helyzetét és az üzemanyagárakat, van esély arra, hogy innen ismét meglóduljon az infláció, de nyilván ez a februári számokon még nem látszik.
Egy hónap alatt, januárról februárra 0,1 százalékkal nőttek átlagosan az árak. Ezt most azért is érdemes figyelni, mert a január eleji, a decemberihez képest 0,3 százalékos átárazás kimondottan alacsony év eleji drágulásnak számított.
A nagy esést leginkább négy ok magyarázza:
- februárban még olcsó volt a benzin,
- a forint az azt megelőző hónapokban szépen erősödött,
- az élelmiszerek világpiaci ára esett,
- és sok kormányzati beavatkozás is történt az árakba, amelyek hatása már a számokban is látszik.
A részletek most a következőképp jöttek ki:
- az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal magasabb a tavaly ilyenkorinál,
- a háztartási energia átlagos ára 4,2 százalékkal nőtt,
- az alkoholos italok és a dohány 5,8 százalékkal drágult,
- a szolgáltatásoknál 4,2 százalékos volt az áremelkedés,
- a tartós cikkek 2,8 százalékkal kerülnek többe,
- a ruhák 0,7 százalékkal,
- az egyéb termékek nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel, 3,1 százalékkal még olcsóbb is lett.
A következő hetek igazán fontos témája lehet a benzin ára. Februárban ezzel még nem volt gond, épp ellenkezőleg. Tavaly januártól májusig tartott egy folyamatos áresés, 2025 februárjában – amihez a mostani számokat viszonyítjuk – egy liter 95-ös benzin átlagosan 631 forintba került, ugyanennyi gázolaj 641-be, idén februárban ez a két átlagár 560, illetve 573 forint volt. Ennek a 11,1 százalékos csökkenésnek óriási szerepe volt abban, hogy most rendkívül alacsony lett az infláció.
Frissítette a KSH a listáját, mi az a 962 áru és szolgáltatás, amely alapján ki kell számolni az inflációt, hogy kövessék a vásárlási szokások változását. Van néhány nagy búcsúzó, pár érdekes új elem, és reagáltak az ingatlanárak jókora emelkedésére is.
Az egyik leglátványosabb részlet itt az élelmiszerek minimális áremelkedése, főleg az után, hogy 2022-2023-ban még ezek drágultak messze a legdurvább ütemben. A kormány ezen a ponton nyilván az árrésstopra mutogat, és ez valóban lassította a drágulást, de van egy még fontosabb részlet: világszerte csökkennek az élelmiszerárak, ez pedig beszivárog a magyar árazásba is.
Még jobb a helyzet, ha kivesszük a 0,2 százalékos átlagból a házon kívüli étkezés, azaz az éttermi, iskolai, óvodai étkezés és a büféáruk árainak 8,1 százalékos növekedését, mert akkor az marad, hogy a bolti élelmiszer-vásárlás 3,2 százalékkal olcsóbb lett. Ezt a helyzetet mérte a HVG havi bevásárlókosara is. A liszt 14,9, a tej 17, a tejtermékek 18,8, a krumpli 19,7, a vaj és a vajkrém 19,8, a margarin pedig 32,3 százalékkal lett olcsóbb.
Lejjebb viszi az inflációt az is, hogy a februári statisztikában még nem látszik a januári hideg miatti extra energiafogyasztás is. Mégpedig azért nem, mert amikor a KSH kiszámolja a rezsit – mégpedig egy 12 havi mozgóátlagot nézve, hogy hányan csúsztak ki az alacsonyabb árakat biztosító fogyasztási határból –, akkor a két hónappal korábbi fogyasztási adatokig vannak meg a statisztikusoknak a számok. Így amit most látunk, abban a legfrissebb, amit figyelembe vehettek, a decemberi adat, az a hónap pedig nem volt különösebben hideg. Emiatt jött ki az, hogy a vezetékes gáz 10,8 százalékkal drágább a statisztika szerint, mint egy éve volt – valójában ugye a hatósági ár nem változott, de a sok vitára alapot adó módszertan itt bonyolítja a helyzetet.
A szolgáltató szektor hozta a január egyik meglepetését, az ottani év eleji átárazás (0,4 százalék) feltűnően alacsony volt. Ez után februárban az egyhavi áremelkedés újra 0,4 százalék, a teljes éves szolgáltatás-infláció 4,2 százalékos volt. Itt az januári útdíjemelés bevezetése, majd a márciusra tervezett következő kör elhalasztása okozott egy érdekes mozgást: a teherszállítási díjak decemberről januárra 2,7 százalékkal drágultak, majd onnan februárra 4,2 százalékkal csökkentek. A járműjavítás 8,2 százalékkal drágább, mint egy éve, a belföldi üdülés 10,2, a külföldi 18 százalékkal.
A forint egy nagyot zuhant március első hetében, de a februári adatokban még az jelent meg, hogy akkor már hónapok óta folyamatosan tartott a magyar deviza erősödése. Ez elvileg sokat kellene, hogy segítse az infláció csillapítását, főleg a tartós termékeknél, ehhez képest meglepő, hogy mégis már második hónapja az átlagon felül nőttek ezeknek az árai. Erre a szakértők magyarázata az volt januárban, hogy az alapanyagként fontos nemesfémek viszont nagyot drágultak. Februárban a járművek 3,4, a bútorok és a háztartási cikkek 2 százalékkal voltak drágábbak a tavaly ilyenkorinál, az elektronikai áruk lettek 0,5 százalékkal olcsóbbak.
És persze most látszik annak a hatása, hogy tavaly sok árazásba belenyúlt a kormány, vagy közvetlenül, vagy nyomásgyakorlással. A „fel nem sorolt szolgáltatások” elnevezésű sor, ahova a banki díjak is tartoznak, tavaly januárban és februárban drágultak nagyot, így ott mostantól segít a bázishatás, már az akkori, magasabb szinthez viszonyítjuk a mostani díjakat, azokhoz képest már 0,1 százalékos a csökkenés. Ugyanígy a telefon- és internetdíjaknál is a tavaly év eleji emelés utáni magasabb bázishoz hasonlítva már csak 3,5 százalékos növekedés látszik. Maradnak a gyógyszerek és a dohányáruk, amelyek tavaly áprilisban drágultak egy nagyot, ott még 5,4 százalékos az éves áremelkedés.
Ami pedig a jövőt illeti: a bázishatás, valamint a csökkenő világpiaci élelmiszerárak és az egészen idáig erősödő forint, valamint visszafogott benzinárak miatt az elemzők azt hónapok óta biztosra vették, hogy a februári inflációs adat nagyon alacsony lesz, de ugyanők azt is magabiztosan állították, hogy ha nagy változás nem történik, akkor az év második felében 4 százalék fölötti számok jönnek majd. Nos, nagy változás történt március elején, csak épp nem a jó irányba, így aztán újra megjelennek az inflációs kockázatok. A Magyar Nemzeti Bank februárban a várakozásoknak megfelelően kamatot vágott, másfél év után először, az árrésstopot meghosszabbította a kormány a választás utánig, az élelmiszerek világpiaci árai továbbra is alacsonyak, de az igazi izgalmak, köszönhetően nagyrészt a világpolitikának, ez után következnek.