A hazai fogyasztóiár-indexben (CPI) – közismert nevén: infláció – a januári rezsikedvezmény hatása 2026 márciusától lesz látható – jelentette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Márciusban és áprilisában a havi diktálás alapján számlázó fogyasztók kedvezményei jelennek meg az árindexben. 2026 májusától 2027 februárjáig pedig azoké a háztartásoké, amelyek éves vagy hőmérsékletfüggő elszámolással fizetik az energiaszámláikat.
Meglehetősen furcsa – legalábbis nem intuitív –, hogy a rezsikedvezmény egyáltalán megjelenik az árváltozásokat mutatni hivatott inflációs statisztikában.
Az energiaárak ugyanis egy fillérrel sem változtak a kedvezmény miatt. Nemhogy márciusban vagy áprilisban, de januárban sem. Egy kilowattóra áram vagy egy köbméter gáz pontosan ugyanannyiba kerül és került, mint korábban.
A kormány mennyiségi kedvezményt adott
Emlékeztetőül: a január eleji szokatlan hidegre, és az ezzel kapcsolatos magasabb lakossági fogyasztásra reagálva a kormány 30 százalékos kedvezmény nyújtásáról döntött. Az intézkedés a „rezsistop” elnevezést kapta a propagandában.
A kedvezményről szóló kormányrendelet február 2-án jelent meg, tehát a kedvezmény utólagos. A kedvezmény deklaráltan mennyiségi: a szolgáltató úgy veszi, mintha a fogyasztó a ténylegesnél 30 százalékkal kevesebbet fogyasztott volna. A havi diktálós fogyasztók esetében a legegyszerűbb a helyzet. Mivel a januári számlákat a tényleges fogyasztásuk alapján ezek a fogyasztók februárban befizették, a fogyasztásuk 30 százalékának elengedése miatt kvázi túlfizetésbe estek – ezt a túlfizetést számlajóváírásként visszakapják, így a következő hónapban vagy hónapokban az MVM a jóváírással csökkentett összeget számláz csak ki.
Elektromos áram fogyasztását mérő óra mérőállásának fényképezése.
MTVA / Bizományosi: Róka László
Akiknél csak évi egyszer olvassák le a mérőórát – havi egyenletes vagy úgynevezett jelleggörbés elszámolásban fizetnek – az éves elszámolás alkalmával kapják meg a jóváírást a januári fogyasztásukra visszaszámított 30 százalékos mennyiségi kedvezmény után.
Utólagos támogatás, mint egy levásárolható kupon
A rezsistopnak nevezett intézkedés egyáltalán nem érinti a lakossági energiaárakat és -díjakat. Voltaképpen az történik, hogy az állam a szolgáltatón, az MVM-en keresztül egy utólagos támogatást nyújt. A KSH maga is használja a „támogatás” kifejezést. A támogatás forint értéke a fogyasztó januári fogyasztásának és az energia árának függvénye, de ez nem változtat azon, hogy voltaképpen egy támogatásról van szó, amihez a fogyasztó számlajóváírás formájában jut hozzá, és amely összeget későbbi fogyasztásaival mintegy levásárol.
A kedvezmény ilyen formán leginkább a kiskereskedelmi gyakorlatban alkalmazott, levásárolható ajándékkuponokra hasonlít.
Ugyanakkor fel sem merül, hogy a KSH az ajándékkuponok alkalmazását figyelembe vegye az ármegfigyelések (adatfelvételek) és az árváltozások kalkulációja (árindex-számítás) során.
Például: ha valaki vesz 20 darab kiflit darabját 100 forintos áron, ám a fizetendő 2 ezer forintos végösszegből ezer forintot ajándékkuponnal fedez, az nem jelenti, hogy egy kifli ára csak 50 forint lett volna.
A „rezsistopos” támogatás lényegét tekintve úgy működik, mint a 2019-ben a nyugdíjasoknak kiosztott, fejenként 9 ezer forintnyi „rezsiutalvány” – csak most épp a „rezsistopos” számlajóváírásból fedezik a fogyasztók az energiafogyasztásukat vagy annak egy részét, míg 2019-ben és 2020-ban ugyanezt az utalványokkal tették. (De egyik esetben sem készpénzből vagy banki számlapénzből.)
A „rezsiutalványok” idején fel sem merült, hogy az árindex számítása során figyelembe kellene venni, hogy a lakosság egy része a fogyasztásának egy részének egyenértékét nem készpénzzel vagy bankszámlapénzzel egyenlítette ki.
Az ár nem attól függ, mennyit költünk valamire
Szó se róla, már az abszurd, hogy a KSH hónapról hónapra árváltozásokat mutat ki a lakossági energiánál, miközben a hatósági, fixen tartott árak látványosan nem változnak, egy kilowattóra áram, egy köbméter földgáz ára minden hónapban ugyanannyi. Ez volna ugyebár az úgynevezett rezsicsökkentés lényege.
A változatlan áru termékeknél kimutatott árváltozás intuitív szinten abszurd, szakmai szinten megkérdőjelezhető. A megoldás oka, hogy 2022 nyara óta a háztartási energiának két ára van, egy alacsonyabb („rezsicsökkentett”) és egy magasabb („piacinak” mondott). Az, hogy a szolgáltató melyik árat alkalmazza, a fogyasztástól függ. Havi szintre vetítve áram esetében 207 kilowattóra, gáz esetében 141 köbméter termékre az alacsonyabb árat, az e fölötti mennyiségekre a magasabb árat számolja fel a szolgáltató.
2022-ben a KSH azt a módszert választotta, hogy a háztartások összfogyasztás és a két ársáv függvényében számít egy átlagárat (egységnyi termékre, egy kilowattóra áramra, egy köbméter gázra vetítve). Így a KSH a fogyasztás szerinti súlyozással állapítja meg a termékek havi átlagárát.
Ami azért aggályos, mert
az árindexek amúgy nem a szóban forgó termékek fogyasztásának függvényei.
A példánál maradva: azt, hogy a kifli nevű termék (átlagos, több úgynevezett reprezentáns megfigyelésével megállapított) ára mondjuk 100 forintról 110 forintra emelkedik teljesen független attól, hogy a lakosság adott hónapban 190 millió darab kiflit fogyasztott el, míg az előző hónapban csak 160 millió darabot. Egyszerűen fogalmazva a kifli árának alakulását csak az befolyásolja, hogy a boltokban milyen árcédula szerepel a kifliken.
https://hvg.hu/360/20231116_inflacio_energia_rezsi_KSH_modszertan
Igaz, a KSH nem volt könnyű helyzetben, a magasabb ársáv 2022-es bevezetését kezelni kellett. Új termékként nem lehetett azonnal felvenni a magasabb átszabású gázt és áramot a statisztikába.
Választás előtti inflációszépítés
A statisztikai hivatal sokáig kötötte az ebet a karóhoz, miszerint a választott módszertani megoldás megfelel a szakmai normáknak. Erről azért hosszasan egyeztetett az uniós hivatallal, az Eurostattal. Végül 2025 januárja óta az uniós módszertan szerinti harmonizált árindexben (HICP) más módszertant használnak: az árszámításban az alsó és a fölső ársáv szerinti súlyozás nem változik hónapról hónapra, az év egészében állandó.
A hazai használatú árindexben (CPI) a fogyasztási súlyozás mind a mai napig havonta változik. A háztartások összfogyasztására vonatkozó adatok azonban csak 2 hónapos csúszással állnak rendelkezésre a közműhivataltól (MEKH), így a háztartásienergia-termékek KSH által kimutatott árainak alakulását minden hónapban a két hónappal korábbi összfogyasztás befolyásolja. (A két ársáv súlyozása az összfogyasztás 12 havi gördülő átlag alapján történik – de ez technikai részletkérdés.)
A kéthónapos csúszás egyébként azt jelentette volna, hogy a január eleji szokatlan hideg miatti magasabb fogyasztás hatása először a márciusi inflációs adatban jelentkezett volna – amelyet a KSH április 8-án, négy nappal az országgyűlési választás előtt publikál.
A „rezsistop”-támogatás figyelembe vételével a márciusi és az áprilisi inflációs adatokban már nem várható kiugrás, sőt vélhetően kedvező árváltozásokról számol majd be a KSH.
Mondhatni, a kormány a „rezsistop” támogatás módszerével (fogyasztási kedvezmény alapján nyújtott számlajóváírás) két legyet ütött egy csapásra, hiszen az inflációs mutató alakulását is megtrükközte.
Bár a támogatás módszere a kormánytól származik, legalábbis felvethető, hogy a KSH figyelmen kívül hagyhatta volna a „rezsistopot” – adva, hogy
az intézkedés nem változtatott se a megfigyelhető árakon, se a háztartások tényleges összfogyasztásán.
Máshogy fogalmazva:
a kormány – az állam – voltaképpen átvállalta a háztartásoktól a januári fogyasztásuk 30 százalékának kifizetését, ám ettől még az energia nem lett olcsóbb.
https://hvg.hu/360/20260310_inflacio-arak-dragulas-valsag-energia-vasarlas-benzin-kampany
Nyitókép: HVG / Túry Gergely
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre előfizetőink, támogatóink nélkül. Ha tetszett az írásunk, oszd meg, hogy a világosság mindenkihez eljusson.
