A félidős választásokon verhetik bele Trump orrát az iráni kudarcba

Jimmy Carter amerikai elnök 1977-ben kardigánt öltött, és a száguldó olajárak idején azzal sürgette honfitársait, hogy tanuljanak meg takarékoskodni az energiával, mert az nem biztos, hogy mindig olcsó és bőséges lesz. A sorban állás a benzinkutak előtt, az elszabadult infláció, komplett iparágak fájdalmas átalakulása az amerikaiak – és a világ – számára a múltban ragadt kataklizma volt, még a koronavírus-járvány idején sem emlegették. Azóta viszont annál inkább, hogy az USA és Izrael háborút indított Irán ellen, ami előtt Donald Trumpot hiába figyelmeztették, hogy ennek olyan következményei lesznek, amelyekre nem számít vagy nem veszi komolyan.

A legsúlyosabb hiba, hogy a Fehér Ház ura úgy vélte, mire Iránban felmerülne, hogy lezárja a Perzsa-öbölből kivezető Hormuzi-szorost, addigra a világ legnagyobb hadserege simán megadásra kényszeríti a perzsa többségű államot.

https://hvg.hu/360/20260324_usa-iran-trump-haboru-izrael-hvg

Teherán a valóban pusztító légitámadások után használja azt a legfontosabb fegyverét, amit nem tudnak – vagy csak ma még kiszámíthatatlan áldozatok árán tudnak – elvenni tőle: visszarettenti a teherszállító hajókat és az olajtankereket attól, hogy a jóváhagyása nélkül megpróbáljanak átkelni a szűk tengeri kijáraton. Azon keresztül jut a világgazdaság vérkeringésébe a nyersolaj, és az abból készült termékek ötöde, illetve a cseppfolyósított földgáz (LNG) 25 százaléka.

Ezúttal nem az amerikai elnök vett fel kardigánt, az igazi pánik Ázsiában tört ki, amelynek több meghatározó országa – India, Pakisztán, Thaiföld, Tajvan, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek és Japán – szinte teljesen kiszolgáltatott a Közel-Keletről érkező szénhidrogénnek. Indiában volt, hogy verekedésbe torkollt a sorban állás a főzésre használt gázpalackért, a március–júniusi tavaszi esküvői szezon kezdetével a szervező cégek gáz helyett fával és faszénnel kínálják az ételkészítést. Bangladesben és a Fülöp-szigeteken az állami intézményekben megtiltották, hogy 25 Celsius-fok alá hűtsenek a légkondicionálók. Pakisztánban rendkívüli iskolaszünetet rendeltek el.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) – amelyet az első, 1973-as olajválság után egy évvel, annak tapasztalataiból okulva hoztak létre – igyekezett gyorsan lépni, és közölte, hogy a 32 tagja 400 millió hordó nyersolajat és feldolgozott olajterméket szabadít fel a stratégiai tartalékából. Az eltelt öt évtizedben ez még csak az ötödik ilyen döntés. Az első Öböl-háború megindításakor, 1991 januárjában 2,5 millió, 2005-ben, a Katrina hurrikánnak a Mexikói-öböl térségében végzett pusztítását követő négy hónapban 60 millió hordót szabadítottak fel a készletekből. Ugyancsak 60 millió hordóra vállaltak kötelezettséget az olajtermelő Líbiával szembeni NATO-légitámadások 2011-es megindulásakor, és az eddigi csúcsot az Oroszország Ukrajna elleni 2022-es agressziója után piacra vitt 182 millió jelentette.

A mostani 400 milliós készletfelszabadítás nem gyakorolt olyan mérséklő hatást az árakra, mint amikor Trump hétfőn megpendítette, hogy tárgyalásba kezdett az irániakkal a konfliktus lezárásáról. Ennek az oka, hogy a logisztikai kihívás miatt ez nem jelenti azt, hogy a megígért nyersolaj és olajtermék – jellemzően üzemanyag – azonnal megjelenik a piacon, a 172 millió hordóval beszálló USA például 120 napot adott magának a folyamatra. A 400 millió hordó pedig hiába az eddigi legnagyobb, csak húsz napra pótolhatja a Hormuzi-szoros lezárása jelentette kiesést, ezért sürgeti az amerikai elnök fenyegetéssel, az ázsiai vevők  pedig szép szóval Teheránt a vízi út megnyitására.

Deutche Welle

Az IEA lépésének súlyát jelzi, hogy a szervezet 32 tagországa összesen a most felszabadított mennyiségnek csak a háromszorosára rúgó, 1,2 milliárd hordó stratégiai tartalékkal rendelkezik, amihez a magánszektorbeli készletezők még 600 milliót tesznek hozzá. A nem IEA-tag Kína egymaga 1,3 milliárd hordó körüli stratégiai tartalékot halmozott fel, ami 120 napi importját fedezi. A biztonságra törekvő Peking ugyanakkor emelt áron is vásárol olajat, emellett kihasználja, hogy Trump eltűri, Irán továbbra is napi egy-másfél millió hordónyit exportáljon – elsősorban Kínába –, ahogyan India is lecsapott az amerikai szankcióktól átmenetileg megszabadított orosz tengeri szállítmányokra. Ennek ellenére drágul és fogy a kerozin, ami a légitársaságokat sújtja, és a nemzetközi turizmusra mérhet csapást.

Nagyobb a baj a cseppfolyósított földgázzal,

amelyből annak tulajdonságai és állandó hűtési igénye miatt nem lehet stratégiai tartalékot képezni, legfeljebb a gázzá visszaalakított változatából. Az LNG az utóbbi másfél évtizedben a világgazdaságban – Európa számára az orosz vezetékes gázról való leválásának elhatározása óta – viszont stratégiai energiahordozóvá lépett elő. A világ legnagyobb LNG-szállítója a palagázmezői kiaknázásával az USA, a második Katar, amelynek Hormuzon kívül nincs más tengeri kijárata, és a szállítmányai bent ragadtak a Perzsa-öbölben. Ráadásul Irán rakétacsapást mért a katari Rasz Laffanra, ahol a világ legnagyobb kapacitású LNG-előállító kombinátja működik. A katari LNG legnagyobb vásárlója Ázsia, és árversenybe keveredhet Európával, amely az USA-tól, Katartól és még Oroszországtól is vásárol cseppfolyósított földgázt. És éppen most kellene feltölteni a hideg tél által lemerített, gáz formájában tárolt tartalékát, miközben a pontos menetrend szerint szállított LNG árfolyamát meghatározó azonnali piacon öt-hatszoros drágulás következett be.

A Közel-Kelet gazdasági jelentőségét azonban már nemcsak az olaj és a földgáz jelenti, hanem más, azokhoz többé-kevésbé kapcsolódó iparágak is.

A térség országai jelentős finomítói kapacitást is kiépítettek, s a Hormuzi-szoroson áthaladó napi mintegy 20 millió hordóból már kevesebb mint 15 millió maga a nyersolaj. A földgázkitermelés fontos mellékterméke a hélium, ebből Katar – amely a világ legnagyobb földgázmezőjén osztozik Iránnal a Perzsa-öbölben – a Rasz Laffan-i komplexum révén a globális kereslet harmadát adja, s a kivitele az iráni támadások következtében a hetedével csökkenhet. A hétköznapok szintjén belélegezve az emberi hangot elvékonyító, valamint léggömbökben használt gázként ismert hélium nélkül nem tudnak működni az MRI-berendezések, és a chipgyártás során nem lehet hűteni a szilíciumlapkát, de a SpaceX és a Blue Origin is ezzel tisztítja a hordozórakétái üzemanyagtartályát.

A Hormuzi-szoros lezárását a mezőgazdaság is megszenvedheti, különösen az északi féltekén, ahol most kezdődik a tavaszi vetési szezon. Mint az Economist londoni hetilap sorolja, a Közel-Keletről érkezik a világpiacra a magas nitrogéntartalmú karbamid műtrágya 22 százaléka és a kén 45 százaléka. Mindkettő exportja elakadhat, s az előbbi ára már 35, az utóbbié 40 százalékkal megugrott. Európában az a dilemma, hogy megfizetik-e a magasabb árat a műtrágyáért – amelynek az alternatív beszerzési forrása Belarusz, Oroszország és Ukrajna –, vagy a magasabb pótlásigényű kukorica és búza vetésterületét csökkentik. Brooke Rollins amerikai agrárminiszter a műtrágyahiányt nemzetbiztonsági problémaként említette, de aggódnak Ázsiában is, a fizetőképes vevői sor végén álló Afrikáról már nem is beszélve. De hiány léphet fel és drágulás jellemzi egy váratlan ipari termék piacát is, mert az olcsó energiaforrásra támaszkodva a Közel-Keletről jön az alumínium 24 százaléka, miközben most a bauxit bejuttatása is akadozik.

https://hvg.hu/360/20260321_usa-iran-haboru-olaj-gaz-lng-benzin-dizel-uzemanyag-oroszorszag-vlagyimir-putyin

A háború kiváltotta világgazdasági problémáknak politikai áruk is lehet.

Az USA-ban a benzin átlagára elérte a gallononkénti 4 dollárt (literenként 360 forint), Kaliforniában a 6 dollár felé tart, a kamionok által használt dízel kiemelkedő drágulása pedig a szállítási költségek növekedése révén mindennek viszi fel az árát. Ez nemcsak a Trump által követelt jegybanki kamatcsökkentést akadályozhatja meg, de a szavazók figyelmét a megélhetési költségek emelkedésére irányíthatja, márpedig az illegális bevándorlás elszabadulása mellett a magas infláció okozta a demokraták vesztét a 2024-es elnökválasztáson. Az elégedetlenség az idén novemberi félidős kongresszusi választáson a republikánusokat foszthatja meg a képviselőházi többségtől, de megrendülhet a pozíciójuk a szenátusban is.

Az EU-ban az Európai Központi Banktól vártak kamatcsökkentést a gazdasági növekedés felpörgetésére, amire még kevesebb esély van, ha a földgáz ára az egekben, az olajé pedig hordónként 100 dollár fölött marad (szerdán éppen 96 dollár alá csökkent, elhagyva a tíz napig tartó 100 fölötti tartományt). Európa ugyanis szénhidrogénekből súlyosan kiszolgáltatott az importnak.

Nemzetközi Energia Ügynökség Oil Market Report 2026

A drágulás pedig nemcsak az energiaintenzív iparágakat – autógyártás, gép- és vegyipar – sújtja, hanem a lakosságot is, ami az amúgy is erősödő populisták malmára hajtja a vizet.

Az európai kormányok mozgástere az energiafogyasztók megvédésére – ársapkával vagy szubvencióval – korlátozott, mert a koronavírus-válság következményeinek kezelésében kiköltekeztek, az államadósságuk és a költségvetési hiányuk a fenntartható határokat feszegeti.

Nyitókép: Benzinkút Los Angelesben – Fotó: AFP / Frederic J. Brown

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre előfizetőink, támogatóink nélkül. Ha tetszett az írásunk, oszd meg, hogy a világosság mindenkihez eljusson.