715 ezer magyar nyugdíjas élhet a létminimum alatt 2026-ban

A KSH 2026. januári adataiból kiderül, hogy durván 2,28 millió magyar kapott saját jogú nyugdíjat, nyugellátást. Az idősek helyzete nem túl biztató, az átlagos ellátás havi összege februárban kicsivel elmaradt a 240 ezer forinttól. De ha csak az öregségi nyugdíjra nézünk, akkor sem sokkal fényesebb a helyzet, ott az átlagösszeg 261 ezer forint körül alakult.

A keresőtevékenységet folytatóknál sokkal magasabb jövedelmet lehet látni. A februári nettó átlagbér kicsivel elmaradt az 510 ezer forinttól. Ennek csupán 51,2 százaléka az öregségi nyugdíj átlagos összege. Ha hozzávesszük a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj negyedét, akkor is csupán az 56,5 százalékát teszi ki az átlagbérnek az öregségi nyugdíj.

Több mint 2,17 millió idős nyugdíja maradhat el az átlagbértől

A KSH publikálta a saját jogon kapott nyugellátásra jogosultak eloszlását is. Ebből az is kiderült, hogy hányan tartoztak az egyes jövedelmi sávokba idén januárban.

Ezen adatok között van pozitívum is, a helyzet ugyanis a 2025. januári adatokhoz képest javult. A 100 ezer forint alatti havi jövedelemmel rendelkezők 9 ezer fővel kevesebben, míg a 100 és 200 ezer forint közötti ellátásban részesülők 116 ezer fővel voltak kevesebben idén januárban, mint egy évvel korábban.

Bankmonitor

A legalacsonyabb két bevételi sávban szereplő nyugdíjasok száma csökkent az egy évvel korábbi értékhez képest. Míg az összes többi sávban emelkedett az ellátásban részesülők száma.

Nem ilyen rózsás a helyzet, ha az idősek bevételét az átlagos magyar fizetéssel hasonlítjuk össze. A nettó közel 510 ezer forintos átlagbérnél a nyugellátásban részesülők több mint 95 százaléka kevesebbet ellátást kap. Ez nagyságrendileg 2,17 millió főt jelent.

Bankmonitor

Az átlagos keresetet azonban jobban tükrözheti a mediánbér: ez az a jövedelem, amelynél az emberek fele kevesebbet, míg másik fele többet keres. A februári 417 ezer forintos nettó mediánbérnél még mindig nagyságrendileg 2,07 millió személy kap kevesebb ellátást, ez a nyugellátásban részesülők több mint 91 százaléka.

Ez az adat egy év alatt valamelyest romlott, akkor a nyugdíjasok 88,82 százaléka kapott a mediánbérnél kevesebb ellátást. Ez annak is köszönhető, hogy a jövedelmek az elmúlt évben érdemben az infláció felett emelkedtek, a nyugdíjakat ugyanakkor inflációkövető módon emelik évről évre.

715 ezer nyugdíjas ellátása nem éri el a becsült létminimumot

Elsőre rögtön kérdés lehet, hogy mekkora havi bevétel szükséges a létminimum eléréséhez. Ilyen jellegű számításokat, felméréseket a KSH 2015 óta nem készít. Ugyanakkor a Policy Agenda készített egy 2020-ra vonatkozó felmérést. Akkor egy egyedülálló nyugdíjasnak 112 300 forintos havi jövedelemmel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy a létminimumot elérje az életszínvonala.

A Bankmonitor szakértői ezen összeget az azóta eltelt évek átlagos áremelkedésével, azaz az inflációval korrigálják.

• Az infláció mértéke 2021-ben 5,1 százalék volt.
• Az infláció mértéke 2022-ben 14,5 százalék volt.
• Az infláció mértéke 2023-ban 17,6 százalék volt.
• Az infláció mértéke 2024-ben 3,7 százalék volt.
• Az infláció mértéke 2025-ben 4,4 százalék volt.
• Az inflációt a jegybank 2026-ban 3,8 százalékra várja.

Ezen adatok alapján a létminimumhoz szükséges megélhetési költség az idei évben 178 600 forint körül lehet az egyedülálló idősek esetében.

Bankmonitor

Ezek alapján mintegy 715 ezer nyugdíjas ellátása nem érheti el a becsült létminimum összegét. Ők más kiegészítő bevétel nélkül nagyon nehéz helyzetben élhetnek. Ez a nyugellátásban részesülőknek durván a 31,4 százaléka.

Jó hír, hogy az egy évvel korábbi becslések alapján még durván 800 ezer nyugellátásban részesülő személy ellátása maradt el a becsült létminimum összegétől, vagyis a helyzet némileg javult az elmúlt évben.

Hogyan befolyásolják a Tisza-kormány tervei a nyugdíjasok helyzetét?

A fenti adatok a januári ellátás alapján lettek levezetve. Nem szabad azonban elmenni a mellett, hogy az idősek már 13. havi nyugdíjat is kapnak, illetve folyamatban van a 14. havi nyugdíj bevezetése is. Jelenleg az idősek egy év alatt 13,25 havi ellátást kapnak.

Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor ez azt jelenti, hogy 161 800 forintos havi ellátás is elég ahhoz, hogy az átlagos bevétel elérje a becsült létminimumhoz szükséges összeget. Durván 550 ezer nyugdíjasnak nem éri el ezt a szintet az ellátása. Ez még mindig nagyon sok ember, de azért a korábbiaknál látotthoz képest kedvezőbb.

A Tisza programjának elemei és azok lehetséges hatásai:

• A legalacsonyabb, 120 ezer forint alatti öregségi és rokkantsági nyugdíjak felemelése, a minimális szint 120 ezer forint. Ezzel nem éri el az érintettek ellátása a becsült létminimumhoz szükséges összeget, de az kétségtelen, hogy a legnehezebb helyzetben lévők életminősége érdemben emelkedhet. Ez a korábban 120 ezer forint alatti bevétellel rendelkező sokaságnak „csak” egy része: mintegy 118 500 fő kapott ilyen összegű öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat. (Az ilyen összegű nyugellátásban részesülők teljes létszáma 2026 januárjában 242 ezer fő volt.)
• Jelentősen tervezik emelni a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők ellátását, ebben a csoportban havi 6-12 ezer forintos emelésre lehet számítani. A 140 ezer forint feletti ellátásban részesülők is differenciált emelésben részesülhetnek. Ezek az intézkedések is elsősorban a rosszabb helyzetben lévők helyzetét javíthatják, de ennek pontos mértékét még nehéz megbecsülni.
• Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése: a 250 ezer forint alatti nyugdíjasok évi 200 ezer forintot, míg a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők évi 100 ezer forintot kapnának erre a kártyára. Ez a rosszabb helyzetben – alacsonyabb ellátási sáv esetén – lévő időseknek havi 16 667 forint kiegészítő juttatást jelentene. Ez szintén érdemi javulást eredményezhetne az érintettek helyzetén. A korábbi számok alapján így már akár 400 ezer körüli főre szorítható vissza a becsült létminimum alatti ellátásban részesülők száma.
• Többek között a Tisza programja hangsúlyozza azt is, hogy a 13. és 14. havi nyugdíjat is megtartaná.

Azt fontos kihangsúlyozni, hogy a Tisza programjának ezen elemei durván 650-700 milliárd forinttal terhelhetik a költségvetést. A jelenlegi gazdasági helyzet, a szűk költségvetési mozgástér mellett nagyon lényeges lesz, hogy ezen elemeket mikor, milyen ütemben vezetik be.

Mit üzenhet mindez a fiataloknak?

Alapvetően az idősek nehéz helyzete figyelmeztetés kell legyen a fiatalok számára. Át kell gondolniuk, hogy ők miből és hogyan fognak megélni időskorukban.

Alapvetően az alábbi elképzelések lehetnek a fiatalok fejében:

• Az állami nyugdíj értéke érdemben emelkedni fog idővel. Kérdéses, hogy ez hosszabb távon a mostani demográfiai folyamatok mellett mennyire lehet reális elvárás. A jelenlegi rendszerben a fiatalok befizetéseiből rendezik az idősek nyugdíját, márpedig egy elöregedő társadalomban egyre kevesebb fiatal befizetésére jut egyre több idős nyugdíja.
• Nyugdíj mellett dolgozni is lehet. Ez is szerepelhet számos fiatal tervei között. Itt mindenképpen számolni kell azzal, hogy a mai fiatalok milyen egészségi állapotban lesznek időskorukban, mennyire lesznek képesek dolgozni. A munkaadók szemszögéből is lényeges lehet, hogy mennyire szeretnének adott pozícióban idősebb személyeket alkalmazni.
• Más forrásból, megtakarításból kiegészítik a nyugdíjat. Itt lényeges a tudatos tervezés: annak lehet kellő megtakarítása időskorára, aki időben elkezdett megtakarítani. E nélkül maradnak a rokonok, gyermekek, akik kiegészíthetik – ha tudják – az alacsony nyugdíjat.

Az biztos, hogy a fiataloknak is foglalkozniuk kell ezzel a problémával. Különben rájuk is nehéz helyzet várhat időskorukra.