Szemléletváltást ígért a parlament Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottságának hétfői ülésén a testület tiszás elnöke, Kovács Petra Judit, tejipari mérnök és bazsarózsa-termelő. Ez a változás többek között azt jelenti, hogy „a jövőben nem beszélünk külön mezőgazdaságról és élelmiszeriparról”. Szerinte ezt a kettőt együtt kell kezelni. A legfontosabb célok között említette, hogy a magyar fogyasztók asztalára minél több egészséges hazai élelmiszer kerüljön, és megfelelő választ kell adni a klímaváltozásból adódó kockázatokra. A politikus ezzel a nyitóbeszéddel vezette fel Bóna Szabolcs agráriumért és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszterjelölt meghallgatását.
Őszinteség és összefogás
Szeretnénk az őszinteség mezejére lépni. Eddig nem működött, nem volt szembenézés. Nincs más jövő az agrárium előtt, mint az, hogy elmozduljon az alapanyag-termelő státuszból a minél magasabb feldolgozottsági szintet kínáló szolgáltatások irányába.
– mondta a miniszterjelölt.
Ami a klímaváltozást illeti, Bóna Szabolcs szerint a magyar agrárium a történelem folyamán többször bizonyította, hogy képes az alkalmazkodásra, erre a képességre pedig támaszkodni kell. A jó hírként említette, hogy bár Magyarország 93 ezer négyzetkilométernyi területe kicsinek tűnik, ám az ország ennek ellenére nagyon sokszínű, hiszen szinte minden éghajlati adottság megtalálható ezen a területen. Emellett nem szégyen tanulni abból, hogy mások hogyan alkalmazkodnak a változó klimatikus viszonyokhoz.
A kormány tudásalapú társadalom kialakítására törekszik. Ennek része a tanulási folyamat, valamint a rendelkezésünkre álló tudás kihasználása. Részben ezt szolgálja az említett széles körű szakmai párbeszéd is. Emellett újra kell építeni az elmúlt időszakban elsorvadt szakképzést – mondta a leendő miniszter, aki szerint az egyik égető probléma a gazdatársadalom elöregedése. Bóna Szabolcs szerint vannak fiatalok, akik szívesen átvennék az idősebbek helyét, és szeretnék megtapasztalni a mezőgazdasági termelői életmódot, de nem találnak erre lehetőséget. A miniszterjelölt szerint azokat a fiatal, vállalkozó szellemű embereket kell segíteni, akik hajlandóak lennének átvenni az idősebbek gazdaságait.
Az élelmiszeripari feldolgozás terén segíteni kell a rövid ellátási láncokat. El kell érnünk, hogy a magyar termékek aránya növekedjen az áruházak polcain és a közétkeztetésben – mondta a miniszterjelölt. Ehhez meg kell szabadítani az ellenőrzési rendszereket a politikai felügyelet alól. Jól szervezett termékpályákra van szükség a termelőtől a fogyasztóig, amelyeket megfelelő jogosítványokkal, etikai kódexszel rendelkező szakmai szervezetek felügyelhetnek. Ezek segíthetik a jelenlegi tejválsághoz hasonló krízishelyzetek kezelését is.
A kis és közepes méretű gazdálkodók előtt perspektívát kell nyitni, aminek kulcsa, hogy közvetlenül elérhessék a fogyasztókat. Ha csupán alapanyag-termelők maradnak, akkor nem sok esélyük lesz Ezért arra kell törekedni, hogy képessé váljanak feldolgozott termékkel piacra lépni – ismételte meg a miniszterjelölt a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának fontosságát.
„Régi segítőink, az időjárás, a talaj, a támogatás, a munkaerő cserben hagytak minket, elfogytak, kimerültek” – mondta a HVG-nek nyilatkozó szakértők egyike. Lépéskényszerben van a magyar agrárium, de milyen konkrét intézkedésekre lenne szükség most, amikor minden megváltozik? Minden tényező abba az irányba mutat, hogy az ágazat szereplői csak integrációk építésével maradhatnak talpon.
Arról is beszélt, hogy a vállalati mérethatékonysági versenyben nem áll jól Magyarország. Szerinte bár vannak nagy cégek, főként az állattenyésztés területén, a méretbeli hátrány ledolgozásához összefogásra van szükség. Voltak erre törekvések, de nem tudtuk elfogadtatni a magyar agrártársadalommal, hogy miért van szükség az integrációra. Az őszinte beszéd ebben is sokat segíthet.
Nemzeti kincs a föld
A parlamenti bizottság tagjai a miniszterjelölt beszéde után egyebek mellett a földtörvényről, a magyar termékek helyzetéről kérdezték, valamint arról, hogy mit gondol az ukrán agrártermékekről és azok piaci szerepéről.
Bemutatta csapatát az agrártárcának Bóna Szabolcs miniszterjelölt. Az új agrár- és élelmiszergazdasági minisztérium államtitkári posztjának várományosa Andrej Babis Agrofert-birodalmának magyar tagjánál volt területi képviselő. Honnan jöttek a többiek? Kiket tartanának meg a régi tárcától? Miként ültetnének minden kertbe zöldséget-gyümölcsöt? És mit szeretnének elérni a Nébihnél?
Bóna Szabolcs szerint társadalmi vitára kell bocsátani a földkérdést, az eddigi gyakorlat nem volt jó, amikor egyéni indítványokkal lehetett módosítani a szabályozást. Szerinte a föld nemzeti kincs, magyar kézben kell tartani.
Az ukrán agrártermékekről azt mondta, hogy szerinte nem az a fontos, hogy honnan érkezik egy termék, hanem az a kérdés, hogy „tudunk-e versenyezni velük”. Közölte azt is, hogy az orosz agrártermékek szintén azonnal versenytársak lehetnek, amikor megszűnnek a mostani szankciók. Bóna Szabolcs megerősítve a HVG-nek adott korábbi interjújában mondottakat, miszerint technológiai fejlesztésekre és az energiahatékonyság növelésére is szükség van a magyar élelmiszeriparban.
Beszélt a Nemzeti Agrárkamaráról is, amely szerinte „félrement” az elmúlt időszakban. Szerinte szükség van egy szakmai alapon működő, politikamentes kamarára, amely segíti az ágazat szereplőit, legyen szó együttműködésről, hatékonyságjavulásról.
A kérdések megválaszolása után a parlamenti bizottság tagjai támogatták Bóna Szabolcs kinevezését.
