Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében péntek reggel. Egy ember meghalt, többen súlyosan megsérültek. A vállalat a történtek után rövid közleményt adott ki, amely szerint a Mol Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén az Olefin 1 üzem újraindítása során robbanás történt.
Délelőtt fél 11 után nem sokkal a katasztrófavédelem bejelentette, hogy a tüzet eloltották, miután a helyi tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre. Riasztották a tiszaújvárosi és miskolci hivatásos tűzoltókat, a műveleti szolgálatot és a mobil labort is. Több oldalról, vízágyúkkal és habsugarakkal oltották a tüzet, hűtötték a rendszert.
Régiós szinten is fontos üzem
Az olefingyártás rendkívül fontos, a petrolkémiai ipar egyik legfontosabb alapfolyamata. A legfontosabb olefinek az etilén, a propilén, a butének és a butadién.
Ezekből készülnek a modern műanyagipar alapanyagai, a szintetikus gumi, számos oldószer, műszál, bevonat és vegyipari alapanyag.
Magyarországon kizárólag a volt Tiszai Vegyi Kombinát (a Mol Petrolkémia) gyárt olefineket. Az 1-es üzem 1975-ben épült, azóta többször bővítették. A tiszaújvárosi üzem ma már nem pusztán olefineket állít elő, hanem azokból műanyag-alapanyagokat, sőt vegyipari késztermékeket is.
A Mol Petrolkémia Ipartelep
HVG / Túry Gergely
Szó szerint ketyegő bomba
A gyártási folyamat rendkívül veszélyes, az olefinüzemek a vegyipar legveszélyesebb üzemei közé tartoznak. Kezdve azzal, hogy az alapanyagok különféle kőolajtermékek: vegyipari benzin és gázolaj, LPG (propán, bután stb.). Ezek Tiszaújvárosban nagyrészt a Mol százhalombattai finomítójából származnak, vagyis a Mol integrálja a kőolaj-finomítási és vegyipari tevékenységeit.
Az alapanyagokból rendkívül magas hőmérsékleten, 750-900 Celsius-fokon állítják elő a késztermékeket úgynevezett gőzös krakkolással.
A szóban forgó 1-es üzemben 11 darab krakkolókemence működik. Az alapanyag mindössze töredékmásodpercet tölt ezen a hőmérsékleten, közben az alapszénhidrogének olefinekre bomlanak le – ezért hívják krakkolásnak, rendkívül magas hőmérsékleten történő „feltörésnek”.
Miután a teljes folyamat magas hőmérsékleten (már az előmelegítés is 100 fok közeli) és nagyon magas hőmérsékleten, magas nyomás mellett zajlik, az egész folyamat rendkívül veszélyes. Arról nem beszélve, hogy a használt anyagok miatt a korrózió is problémákat okozhat.
Lehetett volna súlyosabb
A tiszaújvárosi baleset nem egyedi eset. Az elmúlt évtizedekben számos hasonló történt. Sőt, a tiszaújvárosi baleset nem is számít súlyosnak a balesetek sorában.
Az egyik legismertebb európai krakkolóüzemi baleset 1975-ben történt Hollandiában.
Egy üzem indításakor szivárgás alakult ki, gázfelhő képződött, amely aztán felrobbant. 14 ember halt meg a balesetben, és több mint százan megsérültek.
Ebben az esetben éppenséggel nem a túl magas, hanem a túl alacsony hőmérséklet vezetett katasztrófához a vizsgálatok szerint, a folyamat során rendellenesen alacsony hőmérséklet keletkezett, ezért egy csőszakasz megrepedt.
1990-ben a Shell franciaországi komplexumában történt baleset, itt a folyamatok során lerakódott melléktermékek okoztak robbanáshoz vezető problémát.
Az USA-ban, Louisiana államban 2013-ban történt nagy baleset, itt is gázszivárgás vezetett robbanáshoz. A balesetben 2 ember halt meg, és több mint 100 megsérült. A vizsgálatok szerint korrózió és karbantartási hiányosságok vezettek a balesethez.
Csehországban 2015-ben az Unipetrol üzemében egy meghibásodás miatt megszűnt az egyik krakkolókemence hűtővízellátása, majd a nyomásvédelmi rendszer hibás működése miatt gázszivárgás keletkezett, a kiszabadult gáz pedig meggyulladt. A tűz több másik kemencére is átterjedt, a baleset jelentős anyagi kárral járt, a helyreállítási munkák másfél évig tartottak.
