Az S&P nemzetközi hitelminősítő megerősítette Magyarország adósbesorolását a BBB- szinten, tehát egyetlen lépésre a befektetésre nem ajánlott kategóriától, a bóvlitól. A minősítéshez kapcsolt kilátás továbbra is negatív.
A hitelminősítő döntése várható volt. A költségvetés helyzete, az államadósság mértéke, a gazdaság kilátásai stb. önmagukban indokolnának egy leminősítést, mindenesetre az S&P már jelezte, hogy pozitív fejleményként értékeli a kormányváltást. Mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőtől arra lehetett számítani, hogy legalábbis a következő, őszi minősítési körig türelmesek lesznek. A Moody’s esetében ez már bebizonyosodott.
A negatív kilátás azt tükrözi, hogy véleményük szerint Magyarország költségvetési és gazdasági stabilitását az elkövetkező két évben jelentős kockázatok övezik.
A nagy költségvetési hiányok, a magas államadósság és a jelentős kamatkiadások továbbra is korlátozzák a magyar hatóságok mozgásterét a külső és belső nyomások kezelésében.
https://hvg.hu/gazdasag/20260522_hitelminosito-leminosites-bovli-kormany-gazdasagpolitika
A Magyar-kormány két évet kap
Leminősíthetik az országot, ha a költségvetési, fiskális teljesítmény gyengébbnek bizonyul előrejelzéseiknél, és
a kormányzatnak nem sikerül stabilizálnia az államháztartást az elkövetkező két évben.
A leminősítés lehetőségét akkor is mérlegelhetik, ha a külső nyomások tovább erősödnek – például egy súlyosabb és elhúzódó energiaár-sokk következtében –, ami az ország költségvetési és fizetési mérlegpozícióinak a jelenlegi várakozásaikat meghaladó romlásához vezet.
Stabilra módosíthatják a kilátást, ha a reformok erősítik Magyarország intézményi és fiskális keretrendszerét, támogatva az euróövezeti csatlakozásra irányuló törekvéseket.
Az S&P arra számít, hogy Magyarország hozzá fog férni a befagyasztott uniós támogatásokhoz – Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Magyar Péter miniszterelnök épp a hitelminősítő értékelésének megjelenése előtt jelentették be, hogy ezzel kapcsolatban megállapodásra jutottak. A magyar kormány vállalta a szükséges reformok végrehajtását – ám a kifizetések csak akkor indulnak majd meg, ha ezeket a reformokat valóban végrehajtják, a támogatandó projektek pedig elindulnak.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen találkozója Brüsszelben 2026. május 29-én
AFP / John Thys
Az államháztartási helyzet nehéz
Bár az EU-val fennálló kapcsolatok javulnak, az S&P szerint Magyarország államháztartásának kilátásai romlanak.
A 2026-os költségvetési hiány várhatóan a GDP 6,75 százalékára emelkedik a választások előtti költekezés miatt,
beleértve a nem célzott támogatásokat és adókedvezményeket. E fiskális stimulus visszafordítása politikailag nehéznek bizonyulhat, különösen akkor, ha a Hormuzi-szoros a következő negyedév során zárva marad, elnyújtva a magas globális olaj- és gázárak időszakát. Arra számítanak, hogy 2026 folyamán tisztázódnak a kormány konkrét fiskális prioritásai, ami kulcsfontosságú lesz annak megítélésében, hogy a kormány képes-e a költségvetési pályát az EU túlzottdeficit-eljárásának követelményeivel összhangban kezelni.
Az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásából (EDP) való sikeres kilépés attól függ, hogy a kormány képes-e tartós kiadás-visszafogást és hiteles, többéves fiskális keretrendszert megvalósítani. Véleményük szerint Magyarország nagyobb valószínűséggel 2030-ban léphet ki az EDP alól, szemben az eredetileg kitűzött 2028-as határidővel.
A költségvetési hiány mérséklődését várják, de 2027-ben még így is magas, 5,25 százalékos szinten maradhat.
Emlékeztetőül: az uniós hiánylimit 3 százalék. A Fidesz-kormány (emelt) hiánycélja az idei évre 5 százalék lett volna.
Becslésük szerint az államadósság 2027-ben tetőzik a GDP 74 százalékán, mielőtt csökkenő pályára állna. A magas adósságszint ellenére jelenleg nem látunk közvetlen állami finanszírozási kockázatokat.
A gazdasági kilátások pocsékak
Előrejelzésük szerint Magyarország reál-GDP-je 2026-ban 1,6 százalékkal, 2027-ben pedig 2,4 százalékkal nő. Arra számítanak, hogy a növekedés 2027–2029 között átlagosan 2,3 százalék lesz, bár külső bizonytalanságok – például a globális kereslet ingadozása és az energiaárak – továbbra is kockázatot jelentenek.
Az orosz energiahordozóktól való függőség továbbra is strukturális sérülékenységet jelent.
A közel-keleti háború miatt kialakuló súlyosabb vagy elhúzódó energiapiaci zavar fékezné Magyarország növekedését, rontaná a fizetési mérleg helyzetét, növelné az inflációt és rontaná a fiskális mutatókat. Véleményük szerint
tartósan magasabb globális kőolaj- és regionális gázárak esetén a magyar makrogazdasági és fiskális kilátásokra gyakorolt hatás jelentős lehet.
