A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 1995 óta nem látott szintre emelte az alapkamatot a Bank of Japan (BOJ), amivel az energiaárak globális emelkedésére reagált: a japán alapkamat így 0,75-ről 1 százalékra nőtt. A BOJ ezzel a többi állam jegybankjainak példáját követi, miután az Irán ellen indított izraeli–amerikai háború mindenütt áremelkedést hozott.
A japán jegybank az 1990-es években kezdett drasztikus kamatcsökkentésbe, hogy enyhítsék az ingatlanárak és a részvényárfolyamok esésének következményeit. Ez és a gazdasági növekedés stagnálása miatt két évtizeden keresztül nullához közeli kamatlábakat állapítottak meg, majd 2024 után fokozatosan emelni kezdték – akkor éppen 17 éve nem látott szintre.
A BBC-nek nyilatkozó szakértők szerint Japánban véget ért a deflációs ciklus, és most inflációs útra lépett, miután már nincs szükség válságkezelésre a monetáris politikában, és visszatérnek a megszokotthoz.
Japánban régóta nem látott mértékben emelkednek az árak, elsősorban az energiahordozók drágulásából fakadóan. Sokan azt várták volna a jegybanktól, hogy hűtse az inflációt, amely egészen a legutóbbi időkig extrém alacsony volt. Májusban azonban több mint 6 százalékos volt a drágulás, amire 3 éve nem volt példa.
https://hvg.hu/360/20260404_befektetes-japan-allamkotvenyek-magyarorszag-es-acarry-trade-felkelo-hozamok
Borítóképünkön a Bank of Japan irodaháza Tokióban. Fotó: AFP / Kazuhiro NOGI