A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa az alapkamat csökkentéséről döntött június 23-ai ülésén, az alapkamat mértéke továbbra is 6 százalékra mérséklődik 6,25 százalékról.
A monetáris tanács legutóbb februárban – másfél év várakozás után – csökkentette az alapkamatot. Aztán az USA Irán elleni háborúja, illetve az annak nyomán kialakuló olajár-emelkedés miatt leállt a kamatvágásokkal.
A döntés megfelelt a várakozásoknak. A kamatcsökkentés már a május végi döntéskor az asztalon volt, ám akkor a testület – ahogy Varga Mihály jegybankelnök elmagyarázta – úgy látta: „még meg kell győződni” a kedvező folyamatok tartósságáról. Ezek:
- A forint erősödése,
- Magyarország kockázati felárának csökkenése,
- Az inflációs várakozások mérséklődése.
Május vége óta a forint tovább erősödött, az ország kockázati felára (a kötvényhozamok) tovább mérséklődtek, a májusi inflációs adat pedig kellemes meglepetést okozott.
Ezúttal különösen érdekes lesz a tanács döntéséről kiadott indoklás, illetve Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztatója: elkészült ugyanis a jegybank három havonta megjelenő Inflációs jelentésének friss kiadása. Maga a jelentés csak csütörtökön jelenik meg, de a fő makrogazdasági előrejelzéseket (gazdasági növekedés is infláció) már most elárulják.
A monetáris tanács vélhetően a kedvező folyamatok tartósnak bizonyulásával, illetve a vélhetően a korábbinál kedvezőbb inflációs kilátásokkal magyarázza majd a kamatcsökkentést.
Ugyanakkor Varga Mihály minden bizonnyal hangsúlyozni fogja, hogy sok a – főleg nemzetközi – bizonytalanság, ezért a tanács „adatvezérelt” üzemmódban marad és hónapról hónapra dönt az irányadó ráta mértékéről. Varga minden bizonnyal azt is hangsúlyozni fogja, hogy „továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tartanak szükségesnek”, a mindenek felett álló szempont pedig a 3 százalékos inflációs cél „fenntartható” elérése.
https://hvg.hu/gazdasag/20260623_allamhaztartas-koltsegvetes-majus-reszletes-hiany-adossag-forint
