Bár a forint erős, az iráni háború ársokkal fenyeget. A jegybank tartja a magas, 6,25 százalékos alapkamatot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa változatlanul tartotta a kamatkondíciókat május 25-ei ülésén, az alapkamat mértéke továbbra is 6,25 százalék.
A döntés ezúttal nem volt egyértelmű. Április végi döntése után a monetáris tanács (mt) iránymutatása ugyanaz volt, mint március végén: óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség (a geopolitikai kockázatok és a bizonytalan pénzpiaci környezet, tehát az iráni háború miatt). A testület ismét hitet tett a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése mellett, ehhez a szigorú monetáris kondíciók (tehát elsősorban az infláció mértékét meghaladó, pozitív reálkamat) fenntartását látja indokoltnak.
Varga Mihály jegybankelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mt „adatvezérelt” üzemmódban működik, hónapról hónapra, a beérkező tényadatok tükrében hoz döntéseket.
Április végéhez képest a forint árfolyama tovább erősödött, az euróval szembeni jegyzés az április végi 370 alatti szintről 356 környékére.
Az erősebb forint támogatja az árstabilitást, hiszen minél erősebb a forint, annál olcsóbb az import (forintban számolva).
Az inflációs helyzet tehát teret nyit a kamatcsökkentés előtt. Legalábbis az aktuális helyzet alapján.
Ráadásul a jegybank másodlagos mandátuma a kormányzati gazdaságpolitika támogatása, amely alacsonyabb kamatkörnyezetet indokol. Kármán András pénzügyminiszter országgyűlési bizottsági meghallgatásán felemlegette, hogy szívesebben látná, ha a Magyarországgal szembeni befektetői bizalom erősödése inkább a hozamokban – tehát a kamatkörnyezetben –, és nem a devizaárfolyamban csapódna le.
Ugyanakkor a nemzetközi helyzet bizonytalan, az iráni háború, a Hormuzi-szoros blokádja miatt kialakuló olajválság nehéz része még csak a jövőben, a következő hónapokban következik. A még magasabb olajárak, a magasabb üzemanyagárak pedig felfelé ható inflációs nyomást jelentenek.
A jegybank előrejelzési horizontja másfél év, tehát a monetáris tanácsnak elvileg nem arra kell tekintettel lennie, hogy mi van most, hanem hogy mi várható másfél év múlva.
Az MNB reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben készen állunk arra, hogy segítsük az igazságszolgáltatás munkáját, és szeretnénk a feleslegessé vált ingatlanokat értékesíteni – summázta törekvéseit Varga Mihály jegybankelnök, aki a HVG-nek adta az első interjút.
