Április végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 3,85 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt - írja jelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ezen belül a központi költségvetés 3,74 ezer milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 43,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 150,3 milliárd forintos hiányt mutattak.
Áprilisban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 429,4 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 376,4 milliárd forintos deficittel.
A költségvetési törvény a teljes évre 4,22 ezer milliárd forintos hiánnyal tervez, miközben a távozó kormány informális – a költségvetési törvényen szokás szerint át nem vezetett – hiánycélja 5 ezer milliárd forint.
Tehát április végére a teljes éves törvényi hiánycél 91 százalékra teljesült, míg az informális hiánycél 77 százalékra.
Ezek historikusan is rossz arányok, még azt is szem előtt tartva, hogy a büdzsé kiadási oldala fejnehéz: számos jelentős tétel (állampapír-hozamfizetések, 13. havi és 57. heti nyugdíj) az év elejét terhelik.
Az első negyedév alapján a minisztériumok herdálták a pénzt
Az NGM egyelőre csak az előzetes becslést közölte, a részleteket nem, így nem tudni, pontosan milyen tételeknek mennyiben köszönhető az április havi hiány. Igaz, ez a részletes adatokból sem feltétlenül derül ki. A hiány március végén 3,4 ezer milliárd forinton állt, csak ebben hónapban a költségvetés 1,3 ezer milliárd forint deficitet hozott össze.
És a részletes jelentésből sem derült ki, hogy pontosan hogyan. Az viszont nyilvánvaló volt, hogy a probléma a kiadási oldalon állt elő: ezek összességében az éves törvényi előirányzat 32 százalékára teljesültek már március végére.
Az úgynevezett szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai mérlegsoron 2026 első három hónapjában 2,7 ezer milliárd forint volt a kiadás, ami több mint kétszer nagyobb az előző év azonos időszakának kiadásánál, és nem mellesleg a teljes évi előirányzat 42 százaléka.
Ezek a minisztériumok és egyéb, önálló fejezettel rendelkező állami szervek alá tartozó tételek, ide tartozik a Rogán féle a „kormányzati kommunikáció” és a „kiemelt állami rendezvények” finanszírozása is.
Vélelmezhető, hogy a márciusi költségvetési folyamatok voltak jellemzőek áprilisra is, tehát a hiány további emelkedése mögött is elsősorban vélhetően a minisztériumok kiköltekezése állhatott.
https://hvg.hu/kkv/20260505_megtalal-nka-botrany-tamogatas-logika-k-monitor-valasztokerulet-100-szaz-millio-kiad
Magyar Péter válságszintű hiányra számít
Az biztos, hogy a felálló új kormány nehéz örökséget lesz kénytelen tovább vinni. Magyar Péter leendő kormányfő nemrég bejelentette, hogy úgy tudják: „az Orbán-kormány saját friss számítása szerint még az újabb pénzszórás nélkül is a GDP 6,8 százalékára emelkedne az államháztartás idei hiánya. Ami az „újabb pénzszórást” illeti, Magyar szerint a leköszönő kormány „teljesen kifosztaná a kasszát”, új kötelezettségek vállalását tervezi „minél nagyobb összegben”.
Egy GDP-arányosan 6,8 százalékos hiány rendkívül magas volna. Messze magasabb, mint a költségvetési törvényben szereplő 3,9 százalékos cél, messze magasabb, mint az informálisan 5 százalékra emelt hiánycél. 7 százalék körüli hiányokat a koronavírus-járvány éveiben, 2020-ban és 2021-ben produkált a magyar büdzsé.
A GDP-arányos hiány megugrását persze részben magyarázza, hogy a várnál gyengébb gazdasági növekedés és legalábbis nem magasabb infláció mellett a GDP értéke alacsonyabb lesz a vártnál, ami minden GDP-arányos mutatót ront.
A Tisza-kormány ebből a helyzetből indul
Nem világos, hogy Magyar Péter és kormánya, szakminiszterei mit terveznek kezdeni ezzel a költségvetési helyzettel. A szóban forgó közösségimédia-bejegyzésben Magyar felszólította „a minisztériumi vezetőket, hogy a Tisza-kormány megalakulásáig semmilyen új kötelezettséget ne vállaljanak, és csak a normál működéshez szükséges kifizetéseket teljesítsék”. Továbbá „felelős pénzügyi gazdálkodást”, a „lopás, herdálás, pazarlás” végét ígérte.
Kapitány István és Kármán András az Európai Bizottság központi irodaépületáben
Facebook / Kármán András
Nem ígért ugyanakkor költségvetési kiigazítást – más néven: megszorítást – amire pedig alighanem szükség volna, ha jelen állás szerint a hiány ennyire elszállt. És különösen szükségesnek tűnik a költségvetési kiigazítás, ha a Tisza-kormány komolyan gondolja az euróbevezetés feltételeinek teljesítését 2030-ra. Az egyik feltétel ugyanis a 3 százalék alatti államháztartási hiány – amit nem mellesleg az uniós túlzottdeficit-eljárás miatt is el kellene érni.
Szó se róla, Magyar Péter azt sem ígérte, hogy nem lesz költségvetési kiigazítás – ami ugyanakkor nehezen képzelhető el, ha a Tisza Párt legalább a választási programjában megfogalmazott ígéreteinek egy részét valóra kívánja váltani már idén.
