Ahogy az várható volt, újabb 0,25 százalékponttal csökkentette a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot, így az 5,75 helyett 5,5 százalékos lesz.
Ez abból a szempontból a legkevesebb meglepetést sem jelenti, hogy pontosan ez az, amit Varga Mihály júniusban megígért: akkor azt mondta, hogy ha nem jön közbe semmi, akkor egy mini kamatcsökkentési ciklus jöhet a nyáron, ami júniusra, júliusra és augusztusra is 0,25 százalékpontos csökkentést vetített előre.
És valóban nem jött közbe semmi, hacsak az nem, hogy az infláció még a vártnál is alacsonyabb lett. Júniusban azzal az indoklással kezdett bele az MNB a mini kamatvágási ciklusába, hogy már túl alacsony az infláció, a 2 és 4 százalék közötti toleranciasáv alját is csak a negyedik negyedévben érheti el, ehhez képest azóta júliusra már 1,2 százalékosra csökkent az áremelkedés éves üteme, olyan alacsonyra, amilyet 2016 óta nem láttunk.
A világ és Magyarország gazdasága pedig sok problémával küzd – csak címszavakban: iráni háború, energiaválság, aszály, a kormányváltás utáni újratervezés –, azonban ezek egyelőre nem küldték fölfelé a magyar árakat.
Az alapkamat csökkentését a nyár elején három fő tényezővel magyarázták:
- az inflációs várakozások mérséklődtek,
- az ország kockázati felára csökkent,
- a forint pedig erősödött.
A három tényezőből az első kettő azóta is igaz, a forint pedig egy kicsit gyengült ugyan június óta – az akkori 350-355-ös szint helyett most már 360-365 között mozog az euróhoz képest –, de ez drámai gyengülésnek semmiképpen nem nevezhető.
Arról, hogy hogyan mehet tovább az MNB innen, először is a kamatdöntés után egy órával, azaz délután háromkor ad ki a jegybank egy kicsit részletesebb iránymutatást. Júniusban mindenesetre azt mondták – és eddig ehhez tartották magukat –, hogy az őszi lépésekről akkor döntenek majd, ha már ismerni fogják azokat az előrejelzéseket, amelyeket a szeptember végén esedékes Inflációs jelentésben tesznek közzé.
