Csingtaótól a XVI. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
A körforgásos gazdaság hazai éllovasainak közel kétharmada alkalmaz már ilyen modelleket, de a komplex megoldások még nem annyira jellemzőek rájuk sem, derül ki a körforgásos gazdaság állapotát vizsgáló felmérésből. A korábbi felmérésekhez képest nincs áttörés, de a cégek nyitottabbak
A körforgásos gazdaság hazai éllovasainak közel kétharmada alkalmaz már körforgásos modelleket, de a komplex megoldások még nem annyira jellemzőek rájuk sem, derül ki a körforgásos gazdaság állapotát vizsgáló felmérésből. A korábbi felméréshez képest nincs áttörés, de a nyitottság nőtt.
Stagnálást mutatott ki a körforgásos gazdaság terjedésében annak hazai állapotát vizsgáló felmérés, amelyet a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) végzett a KPMG szakmai támogatásával.
A felmérés főbb megállapításai:
A cégek kezdik felismerni, hogy a körforgásos gazdaság egy komplex üzleti eszköz, amely egyszerre képes hozzájárulni a költséghatékonysághoz, az ellátásbiztonság javításához, az új üzleti modellek kialakításához és a dekarbonizációs célok eléréséhez – mondta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.
Szakadék van a célok és a megvalósítás között – ismerte el Nagy Julianna, a KPMG igazgatója, aki szerint bár a felmérés stagnálást mutat, de pozitívan fejlődtek a vállalatok: érettebben, bonyolultabb mátrixban tudnak értékelni, nyitottabbak, és „már a kérdéseket is jobban értik, mint korábban” – utalt a megelőző két hasonló felmérésre.
„A Circularity Gap Report 2025-ös jelentése szerint a növekvő anyaghasználat miatt az anyagáramok mindössze 6,9 százaléka tekinthető körforgásosnak, ami a tavalyi 7,2 százalékhoz képest visszalépést jelent” – mondta Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior tanácsadója. A szakember felidézte a 12,2 százalékos uniós átlagot, és az éllovas Hollandia 30 százalékos körforgásos arányát, amiktől meglehetősen elmarad a magyarországi 7,3 százalékos érték.
Ennek értékeléséhez azonban figyelembe kell venni azt is szerinte, hogy a jobb körforgásos mutatószámokkal rendelkező országok abszolút mértékben több alapanyagot használnak fel és több hulladékot is termelnek. Így akár nagyobb lemaradást is mutathatnak az „ideális” körforgásos szinttől, ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztásuk milyen mértékben haladja meg az ökológiai kapacitásukat. Hollandia esetében például 80-90 százalékos körforgásos arányra lenne szükség, hogy egyensúlyban legyen az ország ökológiai kapacitásával, Magyarország esetében viszont a mostani arány bő négyszerese, 30 százalék sem lenne rossz. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy
a körforgásosság könnyebb, mint gondoljuk, nagyon egyszerű megoldásokban is van lehetőség.
Példaként egy IT-céget említett, amelynél 3-ról 4 évre emelték a laptopok életciklusát, de a beszélgetésben szóba került, hogy a modernebb fenntarthatóbb irodákba költöző cégek egyre inkább viszik magukkal régi bútoraikat.
Simon Anita, az eseménynek otthont adó Alteo Circular ügyvezető igazgatója szerint a fenntarthatóság és a fenntarthatósági célok, illetve a körforgásosság nem szabad, hogy kommunikációs eszköz legyen, hanem tartalommal kell megtölteni, és stratégiává tenni, és alkalmazásával jelentősen javulhat a versenyképesség is, pláne ha a termelési során keletkező hulladékot minél nagyobb arányban hasznosítják újra. Kihívásként értékelte ugyanakkor, hogy
a lakosság egyre több terméket vásárol, 2014-24 között például duplájára emelkedett az eladott elektronikai eszközök mennyisége, és olyan újfajta hulladékok keletkeznek, amik10-20 éve még nem is voltak, és a feldolgozásukra még nincs szakértő.
A versenyképesség és körforgásos gazdaság külön is téma volt a beszélgetésen, Márta Irén szerint nincs versenyképesség enélkül, hiszen a föld korlátozott erőforrásai miatt elkerülhetetlen a bevezetése. Simon Anita szerint egyenesen versenyelőnyt is jelenthet, amit az Alteo példája is mutat (amely jóval azelőtt készített például már ESG-jelentést, mint az kötelező lett volna). Nagy Julianna pedig arról beszélt, hogy a különböző ehhez kapcsolódó megfelelőségi előírások teljesítése is javíthat a versenyképességen, hiszem
ha már meg kell felelni, csináljuk jól.
A kérdőívet 80 vállalt töltötte ki, amelynek kétharmada volt nagyvállalat, egyharmada kkv. Ez 160 tagú BCSDH tagságának a fele, a részvételi arányt az igazgató azzal magyarázta, hogy nem mindenki számára egyformán releváns a körforgásos gazdaság, de „akinek inge az magára vette”. A BCSDH tagjai jelentős részt képviselnek a magyar gazdaságban: a GDP 40 százalékát adják, de hogy a válaszadók pontosan mennyit, azt nem lehet pontosan megmondani, mivel a kitöltés anonim volt – mondta az igazgató a HVG kérdésére. Azt viszont tudni lehet, hogy a kitöltők közül 20-25 olyan nagyvállalat is volt, akik benne vannak a hazai top 200-ban.
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.