Stagnál a körforgásos gazdaságra átállás, de vannak biztató jelek

A körforgásos gazdaság hazai éllovasainak közel kétharmada alkalmaz már körforgásos modelleket, de a komplex megoldások még nem annyira jellemzőek rájuk sem, derül ki a körforgásos gazdaság állapotát vizsgáló felmérésből. A korábbi felméréshez képest nincs áttörés, de a nyitottság nőtt. 

Stagnálást mutatott ki a körforgásos gazdaság terjedésében annak hazai állapotát vizsgáló felmérés, amelyet a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) végzett a KPMG szakmai támogatásával. 

A felmérés főbb megállapításai:

• a fenntartható átmenetben élenjáró magyarországi vállalatok 64 százaléka már alkalmaz valamilyen körforgásos modellt, de komplex megoldások még nem jellemzőek,

• 75 százalék rendelkezik körforgásos célkitűzéssel – 59 százaléknak a hulladékgazdálkodás és 49 százalékának a megújuló erőforrások fenntartható beszerzése és felhasználása területén, 

• 49 százalék méri is a körforgásos teljesítményét, ám csupán 

• 21 százaléknak van körforgásos gazdasági stratégiája.

• 48 százalékot leginkább az erőforrás-hatékonyság motivál, és bár fontosnak tartják a termék-és technológiai képességek fejlődését, a körforgásos gazdasági üzleti modell jövedelmezőségét, a kitettségek és kockázatok csökkentését, valamint a ÜHG kibocsátás csökkentését, ezek közvetlen hatását még nem érzékelik,

• a körforgásos megoldások közül a legnépszerűbbek a legkönnyebben alkalmazható, már működő tevékenységek, például a maradékanyagok újrahasználata, értékesítése (53 százalék), 

• de az olyan komplex megoldások, mint a körforgásos design (31 százalék) még kevésbé vannak előtérben,

• a válaszadók 21 százaléka tervez megvalósítani új körforgásos üzleti modelleket, amiben a legnagyobb potenciál rejlik.

A cégek kezdik felismerni, hogy a körforgásos gazdaság egy komplex üzleti eszköz, amely egyszerre képes hozzájárulni a költséghatékonysághoz, az ellátásbiztonság javításához, az új üzleti modellek kialakításához és a dekarbonizációs célok eléréséhez – mondta Márta Irén, a BCSDH igazgatója. 

Szakadék van a célok és a megvalósítás között – ismerte el Nagy Julianna, a KPMG igazgatója, aki szerint bár a felmérés stagnálást mutat, de pozitívan fejlődtek a vállalatok: érettebben, bonyolultabb mátrixban tudnak értékelni, nyitottabbak, és „már a kérdéseket is jobban értik, mint korábban” – utalt a megelőző két hasonló felmérésre. 

 „A Circularity Gap Report 2025-ös jelentése szerint a növekvő anyaghasználat miatt az anyagáramok mindössze 6,9 százaléka tekinthető körforgásosnak, ami a tavalyi 7,2 százalékhoz képest visszalépést jelent” – mondta Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior tanácsadója. A szakember felidézte a 12,2 százalékos uniós átlagot, és az éllovas Hollandia 30 százalékos körforgásos arányát, amiktől meglehetősen elmarad a magyarországi 7,3 százalékos érték. 

Ennek értékeléséhez azonban figyelembe kell venni azt is szerinte, hogy a jobb körforgásos mutatószámokkal rendelkező országok abszolút mértékben több alapanyagot használnak fel és több hulladékot is termelnek. Így akár nagyobb lemaradást is mutathatnak az „ideális” körforgásos szinttől, ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztásuk milyen mértékben haladja meg az ökológiai kapacitásukat. Hollandia esetében például 80-90 százalékos körforgásos arányra lenne szükség, hogy egyensúlyban legyen az ország ökológiai kapacitásával, Magyarország esetében viszont a mostani arány bő négyszerese, 30 százalék sem lenne rossz. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy

a körforgásosság könnyebb, mint gondoljuk, nagyon egyszerű megoldásokban is van lehetőség.

Példaként egy IT-céget említett, amelynél 3-ról 4 évre emelték a laptopok életciklusát, de a beszélgetésben szóba került, hogy a modernebb fenntarthatóbb irodákba költöző cégek egyre inkább viszik magukkal régi bútoraikat.

Simon Anita, az eseménynek otthont adó Alteo Circular ügyvezető igazgatója szerint a fenntarthatóság és a fenntarthatósági célok, illetve a körforgásosság nem szabad, hogy kommunikációs eszköz legyen, hanem tartalommal kell megtölteni, és stratégiává tenni, és  alkalmazásával jelentősen javulhat a versenyképesség is, pláne ha a termelési során keletkező hulladékot minél nagyobb arányban hasznosítják újra. Kihívásként értékelte ugyanakkor, hogy 

a lakosság egyre több terméket vásárol, 2014-24 között például duplájára emelkedett az eladott elektronikai eszközök mennyisége, és olyan újfajta hulladékok keletkeznek, amik10-20 éve még nem is voltak, és a feldolgozásukra még nincs szakértő.

A versenyképesség és körforgásos gazdaság külön is téma volt a beszélgetésen, Márta Irén szerint nincs versenyképesség enélkül, hiszen a föld korlátozott erőforrásai miatt elkerülhetetlen a bevezetése. Simon Anita szerint egyenesen versenyelőnyt is jelenthet, amit az Alteo példája is mutat (amely jóval azelőtt készített például már ESG-jelentést, mint az kötelező lett volna). Nagy Julianna pedig arról beszélt, hogy a különböző ehhez kapcsolódó megfelelőségi előírások teljesítése is javíthat a versenyképességen, hiszem

ha már meg kell felelni, csináljuk jól.

A kérdőívet 80 vállalt töltötte ki, amelynek kétharmada volt nagyvállalat, egyharmada kkv. Ez 160 tagú BCSDH tagságának a fele, a részvételi arányt az igazgató azzal magyarázta, hogy nem mindenki számára egyformán releváns a körforgásos gazdaság, de „akinek inge az magára vette”. A BCSDH tagjai jelentős részt képviselnek a magyar gazdaságban: a GDP 40 százalékát adják, de hogy a válaszadók pontosan mennyit, azt nem lehet pontosan megmondani, mivel a kitöltés anonim volt – mondta az igazgató a HVG kérdésére. Azt viszont tudni lehet, hogy a kitöltők közül 20-25 olyan nagyvállalat is volt, akik benne vannak a hazai top 200-ban.