Egységesen kell mérni a körforgásossági teljesítményt, így lehet számszerűsíteni hatását, megteremteni a biztosabb finanszírozást, és akár szigorúbb, de kiszámíthatóbb szabályozás kell. Talán ez a legfontosabb üzenete Circular Economy Hotspot-nak, amely felső vezetőket, nemzetközi gondolkodókat és piaci szereplőket hozott össze, hogy irányt mutassanak az átállás felgyorsítására. Budapest először adott otthont a nemzetközi rendezvénynek.
A fosszilis alapú gazdaság felől a fém- és ásványalapú gazdaság felé tartunk – állapította meg előadásában Janez Potočnik, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) Nemzetközi Erőforrás Testületének társelnöke, aki Brüsszelből jelentkezett be, és olyan kérdéseket feszegetett, hogy miért van szükség a körforgásos gazdaságra, mi válthatja fel a fosszilis alapú gazdaságot, hogyan segíthet a körforgásosság igazságosabbá és egyelőbbé tenni a világot, és miért fontos, hogy a lehető leghatékonyabban elégítsük ki igényeinket.
Janez Potocnik
HVG / Reviczky Zsolt
Az utóbbi fél évszázad alatt megháromszoroztuk a globális anyagfelhasználást, amiben a gazdag országok járnak az élen. Az erőforrások végessége miatt azonban muszáj lesz csökkenteni, hogy a feltörekvő országok is teret kapjanak saját igényeik kielégítésére. Ehhez konkrét anyagfelhasználási célokat kellene meghatározni, és 2030 után a gazdagabb országoknak csökkenteni kell az anyagfelhasználási lábnyomukat, a feltörekvőknek pedig úgy hagyni növekedni meghatározott mértékben, hogy náluk is érvényesüljön körforgásos logika.
https://hvg.hu/gazdasag/20261002_chikan-attila-bcsdh-korforgasos-gazdasag-zold-circular-economy-hotspot
A szlovén közgazdász, korábbi uniós biztos szerint a fosszilis és lineáris gazdaságtól a fém- és ásványalapú gazdaság felé tartunk. Az energetikai átmenet azonban kevés lesz a bolygóhatárokat nézve, hiszen a kilenc kritikus határ – ami közül hetet már átléptünk – közül csupán egyet kezel. A növekvő igények mellett ráadásul a körforgásos gazdaság nem lehet egyedüli megoldás, az igényeket is csökkenteni kell. Standard keretrendszerre is szükség van, hogy véglegesen le tudjuk váltani a fosszilis energiahordozókat. Ilyen lehet például a Globális Anyagadat-központ, ami hiteles adatokat szolgáltat az anyagok és hulladékok felhasználásáról és környezeti hatásairól, ami alapján többek között megalapozottabb döntéseket lehet hozni.
A körforgásosság kulcskérdés Európa számára, amit Potočnik Hans Stegeman, a holland Triodos Bank vezető közgazdászának figyelmeztetésével nyomatékosított: Európa évtizedeken át kiszervezte a biztonságát, az energiát és az alapanyagokat importálta, az ipari termelést is egyre inkább kívülre helyezte, ám ez a gyakorlat a megváltozott gazdasági és geopolitikai feltételek között már nem folytatható. Potocnik szerint számottevően csökkenteni kell az anyagigényt, és meg kell tudni mutatnia a kontinensnek, hogyan tud nyersanyagszűkében is jól működni.
A hivatalos uniós körforgásos cél – 2030-ig 24 százalékra növelni az újrahasznosítás arányát – elérhetetlennek tűnik a jelenlegi rendszerben. Véleménye szerint anyagfogyasztási lábnyomot kellene inkább megállapítani, évente bizonyos százalékot, ez kulcskérdés a versenyképesség és az ellenállóképesség szempontjából. Ahogy kulcskérdés a kiszámíthatóság is, mert nem vezet jóra a dereguláció és a szabályok egyszerűsítése, az egymásnak ellentmondó intézkedések. „Ne öljük meg kedvességgel az ipart!”
https://hvg.hu/gazdasag/20260128_korforgasos-gazdasag-bcsdh-felmeres-kpmg-alteo-circular-fenntarthatosag-nagyvallalat-kkv
A természet pusztulásával és a nyersanyagok felelőtlen pazarlással eladósítjuk a jövő generációit – figyelmeztetett, majd Slavoj Žižek filozófust idézte:
Pesszimista vagyok abban az értelemben, hogy veszélyes idők közelednek. De pontosan ezért optimista is vagyok. A pesszimizmus azt jelenti, hogy a dolgok egyre zűrzavarosabbá válnak. Az optimizmus pedig azt, hogy pont ilyenkor van lehetőség a változásra.
A mérések fontosságáról beszélt Quentin Drewell, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) senior igazgatója is, aki szerint a körforgásosságnak a moralitástól az anyagiasság felé kell haladnia, és újra ki kell találni a játékszabályokat, mivel a világ jelenlegi működése olyan mint a Monopoly társasjáték, ahol az nyer, ami megszerzi az összes területet, pénzt és erőforrást. Szerinte a mostani trendek hiányhoz vezetnek, és akkor a geopolitikai kockázatokról még nem is beszélt.
Quentin Drewell
HVG / Reviczky Zsolt
Ő is felhozott egy olyan megoldást, amivel hatékonyan lehetne segíteni a körforgásos gazdaságot, ez pedig a Global Circularity Protocol (globális körforgásos protokoll – GCP Protocol), amit a üvegházhatásúgáz-kibocsátási elszámolási és jelentéstételi szabvány (GHG Protocol) mintájára dolgoztak ki. Szerinte bevezetésével megnyílna a lehetőség 76 gigatonnával csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, megtakarítani 100-120 milliárd tonnányi anyagot, és 11-12 százalékkal csökkenteni a levegő részecskeszennyezését. Tavaly mutatták be az első verzióját, és már futnak pilotprojektek cégeknél és országoknál is. Ha meg lehet mérni a körforgásosságot, akkor könnyebben lehet majd felelős döntéseket hozni, összehasonlítani a projekteket, és valós üzleti lehetőséggé válik, mivel meg lehet mutatni a befektetőknek és bankoknak, ami könnyebb és kedvezőbb finanszírozással is járhat.
Már azzal meg lehetne duplázni a körforgásosságot, ha közös nyelven tudunk róla beszélni.
Peter Börkey
HVG / Reviczky Zsolt
Az újrahasznosítás főbb kihívásait szedte össze Peter Börkey, az OECD Környezetvédelmi Igazgatóság Körforgásos gazdasági vezetője, aki elgondolkodtató adatokat sorolt a növekvő anyagfelhasználásról és a romló újrahasznosítási arányokról:
- műanyagból 10,
- ritkaföldfémekből alig 1 százalékot,
- rézből pedig egyre kevesebbet használunk újra, miközben
- és az újragyártás és felújítás alig 2-12 százalékos arányt képvisel.
A kihívások között van szerinte a szétszabdalt a másodlagos anyagpiac, az exportkorlátozások alá eső hulladékok, ami miatt nehéz felskálázni és üzletileg kifizetődőbbé tenni az újrahasznosítást. Ugyanakkor viselkedésbeli akadályok is vannak: túl kényelmesek a fogyasztók, sokkal inkább vesznek például eldobható italos palackot, minthogy bajlódjanak a visszaváltással. Szerinte stratégiai felfogással kell kezelni az ügyet, szektorról szektorra, értékláncról értékláncra, és gazdaságpolitikai lépésekkel – adók, díjak, támogatások – elősegíteni. Nagyon fontosnak nevezte például a zöld közbeszerzéseket.
Kényelem és zoknistoppolás
A kényelem kulcsgondolat volt a körforgásos gazdaság rocksztárjaként jellemzett budapesti születésű Tom Szaky lendületes előadásában is. Szaky szerint, aki TerraCycle nevű cégével a körforgásos gazdaság globális szereplőjévé vált, a kényelem miatt nem értik ma már sokan a zoknistoppolás lényegét, sőt a fiatalok azt sem tudják mi az: hiszen nem éri meg a 3 másodperc alatt megvásárolható zoknit 10 perces munkával befoltozni. Ugyanakkor ha kényelmes, és megszokott formában kínálják, jobban működhet az újrahasznosítás is. Erre a Loop platformjukat hozta példaként, ami franciaországi üzletekben már működik: ismert globális márkák népszerű termékeit adják egyszerhasználatos helyett újratölthető csomagolóanyagban. A kiürült csomagolóanyagot az üzletben lehet leadni és tisztítva, újratöltve kerül vissza a polcokra. Mint a visszaváltható üvegek, de nemcsak italt, hanem élelmiszert, tisztítószereket, kozmetikumokat is lehet így vásárolni, olyan ismert márkákat, mint a Nutella, a Haagen Dazs jégkrém, a Nivea krémek vagy a Heinz termékei.
Tom Szaky
HVG / Reviczky Zsolt
Az előadásokat követő panelbeszélgetéseken szóba kerültek a körforgásos gazdaságban rejlő üzleti együttműködési lehetőségek. Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ügyvezető igazgatója örömmel számolt be arról, hogy megbeszélte Bögi Viktóriával az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkárával – aki a rendezvény elején köszöntőbeszédet mondott –, hogy a gazdasági minisztériummal közösen megállapodást kötnek a BCSDH-val, ami a körforgásos gazdaság motorja lehet. Amikor a moderátor problémák felsorolására kérte a résztvevőket a hulladékkezelési rendszert (a hulladékkoncessziót) említette, ami szerinte részben megoldás, de akadály is, és nincs összhangban a piaci mechanizmussal.
https://hvg.hu/kkv/20260903_mohu-felulvizsgalat-hulladekgazdalkodas-magyar-peter-jelentes-gajdos-laszlo
A résztvevők egyetértettek az oktatás, a megbízható adatok fontosságában, a fogyasztási szokások átalakításának szükségességében, és hogy a körforgásosság gondolatának már a termékek tervezésekor meg kellene jelennie.
Szóba került, hogy szükség van valakire, aki összehozza a partnereket, David Greenfield, a Körforgásos Gazdaság Intézet (CEI) alelnöke az EU facilitálásával zajló United Circles kutatási projektet említette, amelyben a városi hulladékból újra felhasználható alapanyagokat és termékeket készítsenek, városok és ipari vállalatok együttműködésével, és amiben 46 partner fog össze 14 országból, és 210 millió eurót mozgattak meg. Egyetértés volt a zöld közbeszerzés fontosságáról is, a cseh Vojtech Vosecky, a Circular Economy think tank társalapítója pedig Prága példáját hozta, ahol a város tulajdonában álló termőföldek bérlésére pályázóknál azok juthattak előnyhöz, akik vállalták a körforgásos gazdasági alapelveket.
A mérések előkerültek a körforgásos gazdaság finanszírozásáról szóló panelbeszélgetésen is, mivel ez a finanszírozást is könnyebbé tenné. De kiderült az is, hogy a bankok így is készek finanszírozni az ilyen beruházásokat: az Európai Befektetési Bank (EIB) több mint 150 körforgásos projektet finanszíroz 5 milliárd eurós összeggel, például hulladékválogatók kiépítését Olaszországban; az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) észak-macedóniai jégkrémgyárat, ahol az új gyártósor kialakításánál alkalmaztak újrafelhasznált anyagokat, és hogy az EU modernizációs alapja is tudja támogatni a körforgásos gazdaságra áttérést.
A szekcióbeszélgetések között volt, amin a sztreccsfólia vastagságától indulva jutottak el a beszélgetők az ökológia eltartóképességen át odáig, hogy a tényleg szükségünk van-e 40 ezer-féle visszaváltható italospalackra, amit csak mesterséges intelligenciával felturbózott gépet tudnak azonosítani, ahelyett, hogy csak húszfélét használnánk. Nem csoda, hogy e hallatán Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense félig viccesen megjegezte, hogy az emberiség tényleg megérett a pusztulásra.
