A védelmi finanszírozásra specializálódott pénzintézet a nyugati hadiipar strukturális problémáira kínál megoldásokat és pénzt.
Elkezdték lerakni az alapjait egy új, védelmi finanszírozásra szakosodott banknak, amelyet most Magyarországon is bemutattak. A kanadai kötődéssel születő Védelmi, Biztonsági és Reziliencia Bank (DSRB) dedikáltan a védelmi szektor finanszírozásában venne részt úgy, hogy magántőkét és partnereket vonz be, majd alacsony kamatozású hiteleket nyújt kormányoknak, a hadiipar minden méretű szereplőjének és védelmi projekteknek. Emellett kockázatcsökkentő eszközként működne a bankok és befektetők számára, ösztönözve őket arra, hogy üzleti kapcsolatokat építsenek ki védelmi vállalatokkal, különösen a fővállalkozók ellátási láncában működő kisebb cégekkel.
Noha a DSRB intézményileg független a szövetségtől, a „NATO bankja” megnevezés jár neki. Útjára indításának folyamatát két, a szövetséghez köthető fejlemény indította el.
A tavalyi hágai csúcson a NATO-tagállamok állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy 2035-ig – a jelenleg 2 százalékos minimumról elmozdulva – a GDP-jük 5 százalékára emelik a védelmi kiadásaikat. Ebből 3,5 százaléknak kell szűk értelemben vett katonai célokra mennie, a maradék 1,5-nek pedig azzal kapcsolatosakra. Azaz a biztonsági környezet változása miatt fegyverkeznie, s mindenekelőtt erre költenie kell a szövetségnek.
A másik, közvetlenebb motiváció, hogy az idén nyáron Ankarában tartott csúcstalálkozón a szövetség meghirdette a „call to action” kezdeményezést, amely a pénzintézetekhez intézett felhívást: növelni kell a hitelezést a tőkeberuházásokat, és magántőke-befektetéseket a védelem, a biztonság és a reziliencia területén. A tagországoktól pedig azt várják el, hogy erősítsék a saját finanszírozási mechanizmusaikat, és támogassák az állami és magánszféra közös befektetési modelljeit.
https://www.youtube.com/watch?v=vNGmBh9bn4I
Így indult útnak a DSRB többek között a Deutsche Bank és az ING támogatásával. Az ezt bemutató szerdai konferencián Nicholas Sarvari, a Magyarországi Kanadai Kereskedelmi Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a nyugati hadiipar nincs felkészülve a fegyverkezésre. Szerinte nehéz finanszírozást találni a védelmi szektorhoz, pedig ez lehetőséget biztosítana arra, hogy például Magyarországon meghatározó, nemzetközileg versenyképes vállalatokat építsenek.
Judith Gelbman, Kanada kijelölt budapesti nagykövete azt hangsúlyozta, hogy a DSRB más védelmi finanszírozási programokkal is kompatibilis lesz, illetve kiegészíti azokat. Ilyen például az EU SAFE hitelprogramja, de Brüsszel védelmi fehér könyve ilyenre ösztönzi az Európai Beruházási Bankot is. Az eredetileg 16,2 milliárd eurós magyar SAFE-hitelkeretet nemrég csökkentette a kormány 5,4 milliárd euróra.
Magyarország a korábban tervezett 16 milliárd euró helyett végül 5,4 milliárd eurónyi hitelt venne fel az Európai Unió SAFE nevű védelmi finanszírozási programjából – közölte az Európai Bizottság. A magyar kormány már jelezte a végleges összeget, és hamarosan benyújtja a frissített tervét is.
Szőnyegi János, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és haderőfejlesztésért felelős helyettes államtitkára szerint Európa megértette, hogy többet kell költenie védelemre, de azt nem feltétlenül, hogy hogyan pénzelje ezt. Hangsúlyozta, hogy
a szektor finanszírozása alapvetően változott meg az elmúlt időszakban, mivel már nem beszerzések, hanem ökoszisztémák vannak, ami miatt a korábbi modell nem működőképes.
Hozzátette azt is, hogy a védelmi szektornak mindenekelőtt kiszámíthatóságra van szüksége – különösen Kelet-Közép-Európában, ahol még a nyugatiakéhoz hasonló mennyiség és méretgazdaságosság sincs meg.
Antal Ferenc, a projekt magyarországi előkészítője – aki kevesebb mint egy évig volt az N7 állami hadiipari holding vezérigazgatója – arról beszélt, hogy a védelmi ipar versenyképességi kérdés. Ugyanerre jutott az EU által íratott Draghi-jelentés is, amely kiszámolta, hogy az EU-tagok védelmi beszerzéseinek 78 százaléka a blokkon kívülről jön. Antal – a konferencia több felszólalójához hasonlóan – azt is problémaként azonosította, hogy
korábban a pénzintézetek világnézeti és PR okokból gyakran szándékosan nem foglalkoztak a védelmi szektorral, amelynek a kellő láthatósága sem volt meg.
A DSRB-ben való részvétel nem csupán a NATO-tagokra korlátozódik, eddig az alábbi országok csatlakoztak a kezdeményezéshez: Albánia, Belgium, Görögország, Kanada (a központ), Lettország, Luxemburg (európai központ), Románia, Törökország és Ukrajna.
Magyarország nem csatlakozott, de jelenleg úgy tűnik, nincs is rá szüksége. Olcsó katonai hitelt a visszamondott SAFE-ből is kaphatott volna, ráadásul a GDP 2 százalékára belőtt védelmi kiadások várhatóan nem fognak érdemben növekedni ebben a kormányzati ciklusban.
A Reuters cikke kiemeli, hogy a G7-országok sem iratkoztak még fel az ötletre, hiszen maguktól is jó feltételekkel kapnak hitelt, ami kérdésessé teszi, hogy a pénzintézet tud-e AAA minősítést szerezni.
A NATO-tagok is fegyverkeznek, de a statisztikát Ukrajna dobja meg, mely a világ legnagyobb haditechnikai importőre. Oroszország exportja drasztikusan csökkent, az USA részesedése a nemzetközi piacon közelíti az 50 százalékot.
Nyitókép: Az ankarai NATO-csúcs résztvevői. Fotó: AFP / DPA / Michael Kappeler
