Ha egyetemi szigorlat lenne, akkor a NATO-tagországok állam- és kormányfői nem érhetik be a „csak görbüljön” kegyelemkettesével, ezért az ötösre hajtanak Hágában. Mármint arra, hogy rögzítsék: a 2014-es walesi csúcstalálkozón a védelmi kiadásokra egy évtizeden belül elérendőnek nevezett 2 százalékos GDP-aránynak mihamarabb el kell érnie az 5 százalékot, mert időközben megváltozott a világ.
Ehhez a legközelebb az észak-atlanti szövetség éltanulója, Lengyelország van 4,1 százalékkal, az USA dobogós 3,4 százalékkal, de gazdasági túlsúlya miatt a tavalyi védelmi költségvetése így is 755 milliárd dollár volt, míg a többi NATO-tagállamé együttvéve is csak 430 milliárd.
Donald Trump amerikai elnök – aki már az első mandátuma alatt is előszeretettel nevezte az amerikai atomernyő védelme alá húzódó potyautasoknak az európai tagokat – meg is üzente Hága előtt, hogy ötöst akar látni a csúcstalálkozó bizonyítványában. A NATO-tagok védelmi kiadásának történelmi léptékű emelése a hidegháború óta nem látott magasságokba viszi a katonai ráfordítást, pedig többeknek is kevés volt az egy évtized a 2014-es fogadalom beváltására. Az egyoldalú amerikai teherviselést már a demokrata Barack Obama is szóvá tette a maga csendes módján, Trump azonban az első mandátuma alatt rögtön megafonhoz nyúlt.
Most pedig stratégiát váltott, és magasra tette a lécet, abban a reményben, hogy így legalább a szakértők által rövid távon irreális célnak tartott 5 százalék kitűzése egy indokolt, ennél alacsonyabb, de a mostaninál jóval magasabb kiadásra ösztönzi majd Washington szövetségeseit.
