Az első, társadalmi egyeztetésre kiadott változathoz képest több gyakorlati kérdést is tisztáz a vagyonadóról szóló törvényjavaslatnak az a verziója, amely a parlament elé kerül, de a vagyonadó megállapítása továbbra is összetett, több szakterület együttműködését igénylő feladat maradna – így értékelte az Andersen adótanácsadó cég azt, amilyen változtatásokat végrehajtottak a törvényjavaslat szövegén.
A vagyonadó alapvető szabályai változatlanok maradtak az első tervekhez képest: az adóalap 100 milliárd forintig terjedő részét 1 százalékos, az e feletti részt 1,5 százalékos adó terhelné, érvényes lenne az egymilliárd forint feletti vagyonú magyarok teljes vagyonára, beleértve a külföldön tartott részt is, valamint a külföldi illetékességűek magyarországi ingatlanjaira, az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, a magyar társaságokban fennálló részesedéseire.
Ehhez kapcsolódva az őszi adócsomagba beleírják az exit adót: ez azokra vonatkozik, akik az előző tíz évből legalább ötben magyar adóügyi illetőségűek voltak, majd úgy helyezik át illetőségüket külföldre, hogy ezzel Magyarország adóztatási joga megszűnik vagy korlátozódik.
A benyújtott változat kiterjeszti a gazdasági tevékenységhez használt ingóságokra vonatkozó szabályt. Nemcsak az egyéni vállalkozói vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységhez, hanem az adószám birtokában folytatott más, önálló tevékenységhez használt, kapcsolódó vagy költségként elszámolt ingó dolgok teljes értékét is figyelembe kellene venni.
Jelentősen módosulhat a tőzsdei részesedések értékelése is. Az első terv szerint a céges részesedéseket az év utolsó kereskedési napjának záró árfolyamán kellett volna értékelni, kivéve, ha ez több, mint 10 százalékkal eltér az utolsó 30 nap átlagárfolyamától, ebben az esetben ez az átlag lett volna az irányadó. A parlament elé kerülő szövegben nem 30, hanem 180 nap áll, ez mérsékelheti az év végi rövid távú árfolyammozgások hatását.
Ezzel együtt kikerült a 2026-os átmeneti rendelkezések közül a tőzsdei és rendszeresen kereskedett társasági részesedések külön értékelési választási lehetősége. A társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg még lehetővé tette volna, hogy az adózó a rövid, december 15-től december 31-ig tartó első tárgyév árfolyamadatait használja. A benyújtott változatban ilyen átmeneti szabály már csak egyes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra maradt fenn.
Pontosították a holdingvállalkozás fogalmát is. Az első szöveg azt a társaságot tekintette holdingnak, amelynek mérlegében a társasági részesedések értéke elérte az összes eszköz legalább 90 százalékát. A végleges javaslat szerint a 90 százalék számításánál nemcsak a társasági részesedéseket, hanem az értékpapírokat, más befektetett pénzügyi eszközöket, pénzeszközöket, saját célra használt ingatlanokat és a tulajdonolt társaságokkal szembeni követeléseket is figyelembe lehetne venni. Ezzel több olyan társaság kerülhet a holdingokra vonatkozó külön értékelési szabály alá, amely a korábbi, szűkebb eszközösszetételi tesztet nem teljesítette volna.
A benyújtott vagyonadó törvényjavaslat több új technikai szabályt is tartalmaz a nem tőzsdei részesedések értékelésére. Ezek a változások nem írják át az értékelési rendszer alaplogikáját, de több, a gyakorlatban felmerülő torzítást kezelnek.
A korábbi tervezet szerint az országos tömeges ingatlanértékelési modell a lakások és a felépítménnyel nem rendelkező mezőgazdasági ingatlanok értékelésére szolgált volna. A benyújtott törvényjavaslat ezt a kört az üdülőkkel és a telkekkel is kibővíti.
Új elem az ingatlant értékelő szakértőt közvetlenül terhelő bírság. Ha a hatóság megállapítja, hogy az értékelő a szakmai vagy törvényi szabályok megsértésével a valós forgalmi érték 70 százalékát el nem érő értéket határozott meg, a szakértővel szemben 100 ezer forintos bírságot szabna ki.
Pontosították a külföldi ingatlanok értékelését. Főszabály szerint a szerzéskori értékből kellene kiindulni, ezt a későbbi évekre vagy évi 3 százalékkal, vagy az ingatlan fekvése szerinti állam hivatalos árindexével kellene módosítani. Ha az előző évi számított érték nem áll rendelkezésre, akkor a szerzéskori értéket és a későbbi beruházások értékét a szerzéstől, illetve a beruházás évétől kezdve évenként kellene indexálni. Ez a régebben megszerzett külföldi ingatlanok tulajdonosainak lehet fontos.
A benyújtott szöveg több ponton a vállalkozó családok javára módosult – értékelte a változást az Apelso Wealth Management. Ha a társaság saját tőkéje legfeljebb 100 millió forint, a tulajdonos a hozamalapú képlet helyett a könyv szerinti értéket is választhatja. Ez a szellemi tőkére építő, gyakran a tulajdonos személyéhez kötött cégeknél jóval reálisabb értéket adhat, növelheti viszont a holdingok és ingatlanos projektcégek torzítását. A nagyobb cégeknél a saját tőkéhez hozzáadandó rejtett tartalékok kiszámításához nem lesz szükség mindig könyvvizsgálóra. A közeli hozzátartozók részesedését pedig össze kell számítani, a családi cég tulajdonának szétosztása vagy a részleges generációváltás így önmagában már nem csökkenti az adóalapot, a cég értékelésénél a család egy egységnek számít.
Nyitókép: Facebook / Magyar Nemzeti Bank
