Európa vezető politikusai hiába bizonygatják, hogy továbbra is számolnak Görögország eurózónás tagságával, ha a világ és a görögök is úgy látják, egyre kisebb az esély a bennmaradásra. Christine Lagarde IMF-vezér szerint bár a görögök kilépése nagyon nagy ribillióval, a növekedésre, a kereskedelemre és a tőkepiacokra is óriási veszéllyel járna, a valutaalap mégis minden eshetőségre felkészült. Angela Merkel szerint Németország minden olyan megoldásban támogatja a görögöket, amely tiszteletben tartja a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodást, Francios Hollande kedden beiktatott francia elnök szerint Európa arra is készen áll, hogy a görög gazdaság élénkítését és a növekedés beindítását segítő intézkedéseket hozzon.

A görögök azonban minden bizalmukat elvesztették, úgy látszik nem csak az ország számára látszólag kiutat nyújtó segélymegállapodást tető alá hozó pártokban, de országuk jövőjében is. A görög jegybank legújabb adatai alapján az ország bankjai által kezelt betétekből csak hétfőn mintegy 700 millió eurót vettek ki, és utaltak külföldi, elsősorban német számlákra. A jelenség önmagában nem új keletű, a pénzkivonás mértéke azonban a görög elnök szerint életveszélyes fenyegetést jelent az ország bankrendszere számára. A görög bankok betéti állománya az ország államadósság válságának kitörése óta csökken, az idén havi átlag 2 milliárd euróval, most azonban mindössze egy nap alatt a havi szintű tőkekivonás több mint harmadát regisztrálták a bankok, amelyek a parlamenti választások kudarca óta a betétesek újabb rohamával küzd.

Miközben Európa a görögök monetáris unióból történő kilépésének távlati hatásait latolgatja, Athénban a görög bankrendszer összeomlásának közvetlen veszélyét sem tudják érdemben kezelni. A választásokon mandátumot szerzett pártok több napos egyeztetés után kedden feladták a koalíciós tárgyalásokat, és június közepére új választásokat írtak ki, a hatalmat addig egy ideiglenes kormány gyakorolhatja, amely várhatóan képtelen lesz kezelni a bajt. Görögország eurózónás kilépése a bankrendszer államosítását elkerülhetetlenné tenné, hiszen eurózónás források nélkül a pénzintézetek működésképtelenné válnának, ám egyre inkább úgy tűnik, a bankok még korábban bezárhatnak, ha nem tudják megállítani a betétesek rohamát.

A lakosság és a cégek is egyre gyorsabban menekítik vagyonukat a bizonytalan kilátások elől, a pánikot pedig az európai szakértők javaslatai is szítják. A Görögország eurózónás tagságának rendezett megszüntetésére vonatkozó javaslat szerint ugyanis a görög bankok ideiglenes bezárásával Athén időt adhat a drachmára történő átállásra anélkül, hogy bankrendszere teljesen összeomlana. A görögök úgy látszik komolyan veszik a fenyegetést, és idő előtt inkább magukhoz veszik megtakarításaikat, minthogy hiába követeljék azokat a bebukott bankoktól.