Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Európa vezető politikusai hiába bizonygatják, hogy továbbra is számolnak Görögország eurózónás tagságával, ha a világ és a görögök is úgy látják, egyre kisebb az esély a bennmaradásra. Christine Lagarde IMF-vezér szerint bár a görögök kilépése nagyon nagy ribillióval, a növekedésre, a kereskedelemre és a tőkepiacokra is óriási veszéllyel járna, a valutaalap mégis minden eshetőségre felkészült. Angela Merkel szerint Németország minden olyan megoldásban támogatja a görögöket, amely tiszteletben tartja a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodást, Francios Hollande kedden beiktatott francia elnök szerint Európa arra is készen áll, hogy a görög gazdaság élénkítését és a növekedés beindítását segítő intézkedéseket hozzon.
A görögök azonban minden bizalmukat elvesztették, úgy látszik nem csak az ország számára látszólag kiutat nyújtó segélymegállapodást tető alá hozó pártokban, de országuk jövőjében is. A görög jegybank legújabb adatai alapján az ország bankjai által kezelt betétekből csak hétfőn mintegy 700 millió eurót vettek ki, és utaltak külföldi, elsősorban német számlákra. A jelenség önmagában nem új keletű, a pénzkivonás mértéke azonban a görög elnök szerint életveszélyes fenyegetést jelent az ország bankrendszere számára. A görög bankok betéti állománya az ország államadósság válságának kitörése óta csökken, az idén havi átlag 2 milliárd euróval, most azonban mindössze egy nap alatt a havi szintű tőkekivonás több mint harmadát regisztrálták a bankok, amelyek a parlamenti választások kudarca óta a betétesek újabb rohamával küzd.
Miközben Európa a görögök monetáris unióból történő kilépésének távlati hatásait latolgatja, Athénban a görög bankrendszer összeomlásának közvetlen veszélyét sem tudják érdemben kezelni. A választásokon mandátumot szerzett pártok több napos egyeztetés után kedden feladták a koalíciós tárgyalásokat, és június közepére új választásokat írtak ki, a hatalmat addig egy ideiglenes kormány gyakorolhatja, amely várhatóan képtelen lesz kezelni a bajt. Görögország eurózónás kilépése a bankrendszer államosítását elkerülhetetlenné tenné, hiszen eurózónás források nélkül a pénzintézetek működésképtelenné válnának, ám egyre inkább úgy tűnik, a bankok még korábban bezárhatnak, ha nem tudják megállítani a betétesek rohamát.
A lakosság és a cégek is egyre gyorsabban menekítik vagyonukat a bizonytalan kilátások elől, a pánikot pedig az európai szakértők javaslatai is szítják. A Görögország eurózónás tagságának rendezett megszüntetésére vonatkozó javaslat szerint ugyanis a görög bankok ideiglenes bezárásával Athén időt adhat a drachmára történő átállásra anélkül, hogy bankrendszere teljesen összeomlana. A görögök úgy látszik komolyan veszik a fenyegetést, és idő előtt inkább magukhoz veszik megtakarításaikat, minthogy hiába követeljék azokat a bebukott bankoktól.
