Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A legtöbb halálos kimenetelű baleset az építőiparban és egyre inkább a mezőgazdaságban történik. Bár az idei év első felében a csökkenő tendencia megtorpanni látszik, az utóbbi három évtizedben egyre kevesebben sérülnek meg munkahelyi balesetben.
Tavaly összesen 80 üzemi baleset végződött halállal, 158 pedig súlyos kimenetlű volt. Az építőiparban fordul elő a legtöbb végzetes üzemi baleset (a tavalyi 80-ból 18). A mezőgazdaságban dolgozók közül tavaly 11 ember hunyt el munkahelyi balesetben – írja a Világgazdaság. Legtöbbször az 500 fősnél nagyobb, illetve az 50–250 fős cégek dolgozóit éri baleset, a leginkább veszélyeztetettek a 25 és 44 év közötti férfiak. A halálos kimenetelű szerencsétlenségek száma egyébként csökken: 2000-ben még 151 ilyen eset volt, tíz évvel később 95. Ez a tendencia az idei esztendő első felében sem változott, ugyanakkor összességében több munkahelyi baleset történt, mint egy évvel korábban.
A „legveszélyesebb” hely a munkabalesetek szempontjából a főváros: a 2011-ben bekövetkezett több mint 17 ezer munkahelyi baleset majdnem hatoda Budapesten történt – derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adataiból. Csaknem kétezer ilyen esetet regisztráltak Somogy megyében, és ezernél többet Győr-Moson-Sopronban és Borsod-Abaúj-Zemplénben.
Súlyos munkabalesetnek számít a halállal végződő szerencsétlenségeken kívül az, amikor a dolgozó érzékszervi károsodást szenved, elveszíti reprodukciós vagy beszélőképességét, csonkolás miatt valamely végtagját, amikor életveszélyes állapotba kerül, illetve sérülése bénulást vagy elmezavart okoz. A közhiedelemmel ellentétben viszont nem munkahelyi baleset, ami akkor következik be, miközben a dolgozó munkába vagy munkából hazamegy. Kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
A különböző bírságok (szabálysértési, helyszíni, eljárási, illetve munkavédelmi bírság) az érdemi munkavédelmi határozatoknak általában a 6–8 százalékát teszik ki: 2011-ben mintegy 170 millió forint bírságot szabtak ki a felügyelőségek. Két évvel korábban ennek csak az építőiparban is több mint a kétszeresét rótták ki a hatóságok.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?