Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az 1970. május 13-án bekövetkezett árvíz szinte romba döntötte a szabolcs megyei Nagygécet, de az akkori hatóságok nem engedélyezték az újjáépítését. Árvízvédelmi szempontokra hivatkoztak. A Csengerbe és Csengersimára kitelepített 760 lakó nem térhetett haza, a község temploma azóta pusztult.
Az épület hajója az Árpád-korból, szentélye Mátyás király korából maradt fenn.
Most felújítják az egytornyos, egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplomot, amelynek külső falán térdmagasságban jelzés mutatja, hogy meddig ért a települést elborító víz 44 évvel ezelőtt. Az imaház bejárata mellett felirat örökíti meg a négy évtizeddel ezelőtti "szándékos falurombolást".
A templomnál létrejövő turisztikai attrakció a magyarság teljes történelmét átfogja majd, interaktív módon, számítógép segítségével jeleníti meg és tanítja a nagy történelmi eseményeket – magyarázta a polgármester.
Az emlékparkba telepített őshonos Kárpát-medencei fák mellett kirajzolódnak majd a történelmi Magyarország és a jelenlegi határvonalai. A honfoglaló ősöknek őrtűz oszlop állítana emléket. A ligetben további 200 emlékoszlopot állítanak, amelyeken a Kárpát-medencei települések ezrei üzenhetnek az utókornak.
A látogatóközpontban külön termet rendeznek be a nagygéci híres családok emlékének és filmen mutatják majd be a település életét, amelyek egy ideje újra vannak már lakói.
