Az 1970. május 13-án bekövetkezett árvíz szinte romba döntötte a szabolcs megyei Nagygécet, de az akkori hatóságok nem engedélyezték az újjáépítését. Árvízvédelmi szempontokra hivatkoztak. A Csengerbe és Csengersimára kitelepített 760 lakó nem térhetett haza, a község temploma azóta pusztult.

Az épület hajója az Árpád-korból, szentélye Mátyás király korából maradt fenn.

Most felújítják az egytornyos, egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplomot, amelynek külső falán térdmagasságban jelzés mutatja, hogy meddig ért a települést elborító víz 44 évvel ezelőtt. Az imaház bejárata mellett felirat örökíti meg a négy évtizeddel ezelőtti "szándékos falurombolást".

A templomnál létrejövő turisztikai attrakció a magyarság teljes történelmét átfogja majd, interaktív módon, számítógép segítségével jeleníti meg és tanítja a nagy történelmi eseményeket – magyarázta a polgármester.

Az emlékparkba telepített őshonos Kárpát-medencei fák mellett kirajzolódnak majd a történelmi Magyarország és a jelenlegi határvonalai. A honfoglaló ősöknek őrtűz oszlop állítana emléket. A ligetben további 200 emlékoszlopot állítanak, amelyeken a Kárpát-medencei települések ezrei üzenhetnek az utókornak.

A látogatóközpontban külön termet rendeznek be a nagygéci híres családok emlékének és filmen mutatják majd be a település életét, amelyek egy ideje újra vannak már lakói.