Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az építési törvény előírja, hogy szeptembertől a kivitelezőknek kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, de a vállalkozók egyelőre nem értik, hogy fog ez működni.
Alig több mint két hónap múlva lép hatályba az építési törvény módosítása, amely szerint a lakóépületek tervezésében és kivitelezésében részt vevőknek felelősségbiztosítással kell rendelkezniük – emlékeztet a Napi.hu.
Az építési törvény módosítása egy hónapja hatályos, és szeptember elsejétől úgy rendelkezik, hogy a 300 négyzetméter alatti alapterületű, építési engedélyezés helyett bejelentési kötelezettség alá eső lakóépületek kivitelezésénél mind az építész tervezőnek, mind a kivitelezésben részt vevőknek kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.
A kötelező felelősségbiztosítás tartalmi elemeit, számon kérhetőségét, ellenőrzését részletező kormányrendelet egyelőre nem készült el, azaz a családiház-építésben érdekelt mikro- és kisvállalkozásoknak egyelőre fogalmuk sincs, milyen feltételeknek kell megfelelniük addigra.
A Miniszterelnökség egyelőre nem válaszolt a lap kérdéseire, de az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László azt mondta, a módosítás leginkább olyan mikro- és kisvállalkozásokat érint, amelyek rendszerint szóbeli megállapodások alapján végzik a munkájukat, nem kötnek írásbeli szerződést a lakossági megbízásoknál, s a kötelező felelősségbiztosításra anyagilag sincsenek felkészülve. Mint mondta, a családiház-építéseken rendszerint több vállalkozó dolgozik, ezért nem életszerű, hogy mindegyikük külön felelősségbiztosítással rendelkezzen.
A szövetség azt javasolta, hogy csak a fővállalkozó (generálkivitelező) részére legyen kötelező a felelősségbiztosítás. Az ÉVOSZ szabad biztosítóválasztást is szorgalmaz, kalákás megoldás esetén pedig az építtető maga feleljen a hibákért, vagy a harmadik félnek okozott kárért.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.