Miért vesszük természetesnek, hogy a fővárosban a legdrágább az ingatlan?

Budapest nemcsak a legnagyobb és legnépesebb városa Magyarországnak, hanem a szeptemberi átlagárak alapján a téglalakásai is a legdrágábbak, méghozzá 2400 euró/négyzetméter (ez mai árfolyamon 857 ezer forint). Az árazási versenyben utánuk Székesfehérvár téglalakásai következnek, ahol 1600 eurót kell négyzetméterenként (571 ezer forint) fizetni. (Az elemzésében az európai országok adatai a numbeo, míg Magyarországon az Ingatlannet.hu statisztikájából származnak.)

Van, ahol ugyanakkor egészen kicsi az árkülönbség: Ausztriában például Bécs lakásainak 7400 eurós négyzetméterárától Salzburg lakásai átlagosan 1000 euróval olcsóbbak. Szlovéniában Maribor 2000 euróval van lemaradva Ljubljanától, Spanyolországban pedig a főváros mindössze 300 euróval hagyta le Barcelonát.

Ingatlannet.hu

Az európai fővárosok közül Londonban ér a legtöbbet, 12500 euró/négyzetmétert (közel 4,5 millió forintot) egy lakás. Az Egyesült Királyságban lakásvásárlás szempontjából a második legdrágább város Cambridge, ahol pontosan két lakást kapnánk egy londoni áráért. Ugyanez a helyzet Franciaországban Párizs és Nizza között, valamint Oroszországban Moszkva és Szentpétervár között is.

A szomszédok közül Romániában és Horvátországban is mélyebben kell zsebbe nyúlni a vidéken, mint a fővárosban. Románia esetében Bukarestben 1900 euró/négyzetméter a lakások átlagára, míg Kolozsváron kétezer euró. Ennél sokkal nagyobb a különbség Horvátországban, ahol a fővárosi lakásár átlag 2900 euró négyzetméterenként, Dubrovnikban pedig meghaladja a nyolcezret is.

Ingatlannet.hu

Olaszország, Svájc és Németország szintén olyan ország, ahol nem a főváros a legdrágább. A Rómában eladó lakások átlagos négyzetméter ára 6800 euró, Milánóban 8500 euró. A svájci fővárosi lakások átlag kínálati ára 7200 euró/négyzetméter, a legdrágább nagyvárosában 12 ezer. Berlinben pedig közel két négyzetmétert lehetne venni 11 000 euróért, míg Münchenben csak egyre futná.