Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A budapesti ingatlanpiacon 2013 óta megduplázódott az új építésű lakások négyzetméterára, ezzel a főváros Prágával holtversenyben a leggyorsabb drágulást produkálta; mindkét fővárosban duplázódott a négyzetméterár ebben az időszakban – olvasható a KPMG felmérésében.
Bár 2019 végével a drágulási hullám is csillapodott – részben a járvány, részben az új lakásokra vonatkozó áfakulcs ideiglenes visszaállítása (5-ről 27 százalékra) miatt –, a piac szereplői 2021 egészét tekintve újabb erősödésre számíthatnak a visszatérő adókedvezmények és a recessziót követő gazdasági fellendülés következményeként.
A budapesti lakások jelenlegi átlagos négyzetméterára elhagyta a varsói, pozsonyi és zágrábi szinteket, de még mindig csak a mezőny alsóházát vezeti, jelentősen lemaradva a Bécs, Berlin és Prága vezette élbolytól.
A KPMG megállapítása szerint ami jó hír a fővárosi ingatlantulajdonosoknak, az nem feltétlenül az az életük első lakását megvásárolni kívánóknak, ezért megvizsgálták azt is, hogyan változtak a lakásárak a nettó jövedelemhez viszonyítva. Erre a kérdésre ad választ a lakásárindex és a nettó jövedelem hányadosa, ami azt mutatja meg, hogy hány százalékkal nőttek a lakásárak az egy főre jutó nettó jövedelemhez képest. Ez a hányados
Magyarország esetében 1,7, vagyis amíg a vizsgált időszakban a fizetésünk 32 százalékkal nőtt, addig a négyzetméterárak 124 százalékkal lettek magasabbak, tehát a jövedelmi viszonyok és a lakásárak közötti olló jelentősen szétnyílt.
A magyarországi mutatónál csak Németországban regisztráltak ennél is nagyobb változást (1,78-szeres), míg a többi ország átlaga csak 1,43-szoros. A hányados 2015 és 2019 között exponenciálisan növekedett, ami egybeesik a kedvezményes lakásáfa első hazai korszakával, ezt követően az olló nyílása lelassult.
Magyarországon a lakosság 92 százaléka saját tulajdonú lakásban él, és a lakásvásárlások mögött a legtöbb esetben meghúzódik egy ugyancsak dráguló használt lakás értékesítése is, de a családot alapító, első lakást kereső fiatalok szempontjából a fővárosi ingatlanpiac biztosan túlértékelnek tűnik.
