Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a testület azt a panaszt, amelynek az volt a lényege, hogy az 1989. decembere óta Thürmer Gyula által vezetett párt azonos az 1956-ban alakult MSZMP-vel.
A ma Magyar Munkáspártnak nevezett szervezet a budapesti Akadémia utca 15-öt, a Kossuth Kiadó egykori székházát kívánta megszerezni, amely most szálloda. (A szomszédos épület volt 1962-ig a pártközpont.) Nem világos, miért éppen ezt – hiszen elvben az egész egykori pártvagyonra igényt tartana –, és miért az elmúlt években kezdte újra a pereskedést.
Követelésének lényege, hogy semmisítsék meg a rendszerváltozás után, rögtön 1990-ben az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról hozott törvényt, amely „a jogállami normáktól eltávolodott döntéssel” az MSZP-t tekintette a megszűnt állampárt (Magyar Szocialista Munkáspárt) utódjának. Thürmer Gyula szerint ugyanis „az MSZMP 1956. november 1-jén történt megalakulásától a mai napig létezett és jogfolytonosan létező jogi személy, nem szűnt meg, nem alakult át, belőle nem vált ki senki, ily módon jogutóddal sem rendelkezik”.
Az Ab-végzés indoklásában ismertetett álláspontja az, hogy a többször nevet változtatott Munkáspárt „maga azonos az MSZMP-vel, amelyhez nincs köze a személyiségét és vagyonát – állítása szerint – elcsaló MSZP-nek”, azt ugyanis e nézet szerint új pártként alapította néhány magánszemély 1989 októberében. Ezt a Munkáspárt már 30 éve is megpróbálta érvényesíteni, de hiába. Néhány éve futott neki újra, de minden bírósági szinten kudarcot vallott, ezért fordult az Alkotmánybírósághoz. Az MSZP vagyonelszámolását egyébként 1993-ban elfogadta a jobboldali többségű Országgyűlés, miután az Állami Számvevőszéket kötelezték, hogy a korábbi jogi zűrzavar miatt nem pótolható adathiányok ellenére hitelesítse azt.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy a Munkáspárt csupán nem ért egyet a bírósági ítéletekkel, szerinte helytelenül értékelték a jogutódlására, ezáltal tulajdonjogának fennállására vonatkozó okiratokat, de a testület „nem talált olyan körülményt, amelyet a tulajdonhoz való joggal összefüggésben, alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok érvényesülését érintő, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvényellenességként lehetne értékelni”.
Ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasították a párt panaszát, amelynek benyújtója, Thürmer Gyula rekorder: 33. éve vezeti a pártot úgy, hogy soha egyetlen országgyűlési vagy európai parlamenti választáson nem nyert egyetlen jelöltjük sem.
