Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Futótűzként kezdett terjedni Facebookon az a hír, amely szerint egy 2023. július 1-én hatályba lépő törvénymódosítás értelmében 4,5 millió társasházi lakástulajdonos lakása közös tulajdonná válik. Az ezrek által megosztott bejegyzés szerint a törvény a társasházakat kötelezni fogja arra, hogy jogi személlyé alakuljanak, ami „azzal fog járni, hogy a lakók (ebbe mindenki beletartozik, aki saját tulajdonú lakásban él) alapításkor beadják a lakásukat a társasházi vagyonba (éppen úgy, mint kft.-alapításkor beteszed a törzstőkét a saját megtakarított vagyonodból). Ennek az a következménye, hogy onnantól kezdve a lakás nem a te tulajdonod lesz, hanem a társasházé, így te csak használati joggal fogsz rendelkezni!”
A Világgazdaság az ügyben a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének alapító elnökéhez, a jogi végzettségű Bék Ágneshez fordult, aki azt mondta nekik, hogy valóban változik a társasházak nyilvántartásba vétele, amelyet eddig kizárólag az Ingatlannyilvántartás végzett, de ez az előírás inkább jó, mint rossz, konkrétan a társasházi lakástulajdonosokra semmilyen káros következménye nem lesz, az ingatlan-nyilvántartást nem érinti a törvénymódosítás.
Facebook
A szakértő a lap szerint sietett leszögezni, hogy a módosuló törvény valójában összevonja a cégeljárásról és a jogi személyek nyilvántartásáról szóló jogszabályokat, és egységesen fogja kezelni a gazdasági társaságok, civil szervezetek, ügyvédi irodák és többek között a társasházak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást.
A módosítás eredménye lesz például az is, hogy bárki számára elérhető információvá válik, hogy ki képviseli a társasházat, vagyis ki a társasház kezelője vagy a közös képviselője, miután a társasházak bekerülnek a jogi személyek nyilvántartási rendszerébe.
Korábbi példaként említik, hogy a lakásszövetkezetek már eddig is jogi személyként voltak nyilvántartva, és a jelenlegi törvényi szabályokkal közelítik a két lakhatási forma nyilvántartásba vételét és működési lehetőségeit.
A társasházi szakértő több jót remél a változástól, hiszen egyszerűsíti az eljárásokat: a társasházi közgyűléseken született döntések végrehajtása egyszerűbbé válik, mert a jogi személyiséggé váló társasháznak lesz felhatalmazott, a jogügyletekben is önállóan eljárni képes képviselője.
A szakértő szerint ez határozottan előnyös lehet a közös tulajdont érintő döntéseknél. Jelenleg ugyanis rendkívül bonyolult, hosszadalmas és gyakorlatilag kivitelezhetetlen és végigvihetetlen procedúra egy tetőtér értékesítése, amikor minden egyes tulajdonossal egyenként, sőt tulajdonosváltozás esetén a résztulajdonra vonatkozóan is rendelkezni kell például házmesterlakás esetében. Miközben sok ház tetőterét, pincehelyiségeit, üzleteit értékesítették az elmúlt évtizedekben, de azok egy részének földhivatali bejegyzése és albetétesítése rendezetlen, éppen az eddigi adminisztrációs nehézségek miatt.
A lap azt is megemlíti, hogy a társasházi törvény módosítása is napirenden van, arra az év végén kerülhet sor, és annak is a társasházi élet egyszerűsítése, transzparenssé tétele, a döntések és folyamatok életszerűbbé tétele a hivatalos célja.
