Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Akár 30 ezer ember is élhetne a Regent International House hatalmas, disztópikus épületében a kínai Hangcsou központjában, de egyelőre „csak” 20 ezren lakják. Ez olyan, mintha Gödről (vagy épp Veresegyházáról) mindenki beköltözött volna egy épületbe, és még lenne hely az összes kapuvárinak is. De nézhetjük onnan, hogy az épület Pápa minden egyes lakosát is el tudná nyelni.
A hatalmas épületkomplexumban minden olyan szolgáltatás megtalálható, amire csak a lakóknak szükségük lehet, így többek között van
- szupermarket,
- étterem,
- fodrászat vagy éppen
- uszoda is.
Vagyis az itt élőknek akár ki sem kell lépniük a szabadba. Hasonló állítások egyébként a XX. század első felében is születtek a korabeli sajtóban, amikor az USA-ban elkezdtek felhőkarcolókat építeni.
Mindenesetre a társasházkolosszust jelenleg Kína legnagyobb épületeként tartják számon, és nagyot megy a közösségi médiában: Instagram- és TikTok-videók sora csodálkozik rá a méreteire.
Az S betűt formázó, 36-39 emeletes, 206 méter magas, 260 ezer négyzetméteres épületet eredetileg hétcsillagos szállodának szánták, és ennek nyomai láthatók például a luxushatású, díszes lépcsőházban, de mostanra apartmanokat alakítottak ki benne.
A lakók elsősorban vidékről érkező munkavállalók, akik a nagyvárosban keresnek megélhetési lehetőséget, de sok egyetemi hallgató és pályakezdő is itt talált lakhatásra, sőt kínai influenszerek is szép számmal költöztek be, szóval színes közösség alakult ki.
A költségek változók, az Unilad szerint:
- egy ablaktalan minigarzont már havi 1500 jüanért (75 ezer forint) is ki lehet venni, de
- egy nagyobb, erkélyes lakásért már 202 ezer forintnak megfelelő jüant (4000) is elkérhetnek.
