A közigazgatásilag Balatonvilágoshoz tartozó Balatonaligán évek óta forrnak az indulatok. 2021-ben volt egy „monstrumnak” gúnyolt szállodaépítési terv, amelyet végül a helyi Fidesz-képviselő sem támogatott, és a kormány törölte. A kikötő üzemeltetési engedélyét nemrég semmisítette meg egy bíróság, a hvg360-on részletesen ismertettük a történetet.

A helyi lakosok között sincs egyetértés, az önkormányzatban éles viták zajlottak. Miután 2023 őszén a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította az aligai „komplex ingatlanfejlesztés megvalósítására irányuló beruházásokat és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket”, és szokás szerint az általános jogszabályoktól eltérő részletes beépítési szabályokat határozott meg, az ellenzéki országgyűlési képviselők normakontrollt kértek az Alkotmánybíróságtól.

Azt írták, hogy a beruházás semmilyen gazdaságfejlesztési vagy munkahelyteremtési célt, se más közcélt nem szolgál, hiszen az így létrejövő komplexum a lakóparkba költöző tulajdonosok magántulajdonát képezné majd, és még csak átjárható sem lenne az ingatlan mások számára. A helyi védettség alatt álló magasfal átalakítását, a tájképvédelmi és természetvédelmi követelmények lerontását semmilyen közérdekű szempont nem teszi alkotmányosan indokolhatóvá.

Ehhez csatlakozott panaszával az Aligai Fürdőegyesület, amely szerint megszűnne a parti sétány, nem lehet majd lejutni a Balaton-partra. Milliárdos értékű vagyonelemeket juttatnak ingyenesen magántulajdonban álló jogi személy részére a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítás mögé bújtatva.

Lánszki Regő építési államtitkár ezzel szemben azt írta az Ab-nak, hogy a „közpark” besorolású területek mindenki számára elérhetőek és többségében nyitottak maradnak, a terület megközelítését szolgáló utakra – amelyek egy jelentős része „magánút” – a behajtás biztosítása a kötelezettsége a mindenkori tulajdonosnak, ebből következően nem lesz Balatonaliga elzárt terület.

Ingerült hangú levélben kérte a panaszok elutasítását a június 9-én újraválasztott Takács Károly balatonvilágosi polgármester. Szerinte a fejlődést akadályozó szűk ingatlantulajdonosi érdekcsoport lobbitevékenységét tükrözi csak a képviselők és az egyesület beadványa, pedig az utóbbinak a tagjai között alig akad helyi lakos. A kormány tavalyi rendelete „annak a fejlesztésnek a felgyorsítását volna hivatott szolgálni, melyre a helyi közösség, a választópolgárok mintegy 30 éve várnak”.

Az Ab Hörcherné Marosi Ildikó vezette tanácsa azt állapította meg, hogy a beruházás kiemeltté nyilvánítása megfelelt a jogszabályoknak, mert az legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja. Egyik indítvány sem nevez meg olyan konkrét, hatályos – például természetvédelmi – jogszabályt, amelyhez viszonyítva a kérelmezők álláspontja szerint a támadott előírások a védelmi szintben történő visszalépést jelentenek. A löszfal (magaspart) helyi védelem alatt áll, és ennek arculata az építkezés miatt megváltozhat, de az egészséges környezethez való jogból levezetett visszalépés tilalma azonban nem automatikusan, bármilyen természeti képződményt érintő változás esetében, hanem funkciója szerint érvényesül. A természeti táj egyes elemeinek településkép-védelmi szabállyal történő védelme, amelynek a célja a település arculatának a megőrzése, az egészséges környezethez való joggal nem hozható összefüggésbe.

Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlanságra hivatkozva elutasította.