szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bécs nagyon tudatos városfejlesztést folytat, sok új lakás épül. A bérlakásrendszer erős, kiterjedt és társadalmilag nem stigmatizált, emellett a piaci ingatlanbefektetők is rendkívül aktívak.

A The Economist magazin nemrég 35 nagyváros lakbéreit hasonlította össze a helyi fizetésekkel, és azt az eredményt kapta, hogy egész Európában Budapesten a legdrágább a lakhatás – emlékeztet a 444.hu-n megjelent elemzésében Tóbiás Tas, az angol nyelvű Offbeat Budapest & Vienna kulturális és városi kalauz alapítója.

Nem kell azonban messzire menni, Bécsben például nem szálltak el a lakbérek, annak ellenére, hogy Bécs a leggyorsabban növekvő nagyváros Európában. Lakossága az elmúlt huszonöt évben közel 500 ezer fővel emelkedett, és elérte azt a kétmilliós szintet, ahol legutoljára az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveiben volt (lehagyva Budapestet).

Miért ilyen drága a lakhatás Magyarországon? – Kasszakulcs #19

Hogyan alakult így, és lehet-e másképp? Pénzügyi podcastunkban a magyar ingatlanpiac elkeserítő helyzetét elemeztük.

Bécsben 2016 óta háromszor annyi lakás épült (116 ezer), mint a hasonló népességű Budapesten (42 ezer). Sokan biztos arra gondolnak, hogy ez Bécs híresen jó szociális bérlakásrendszerének köszönhető, pedig az új lakások túlnyomó többségét nem az önkormányzat építette, hanem piaci alapon működő ingatlanbefektetők.

Persze a város sem tétlenkedik. Ma a bécsi lakosság közel fele él szociális bérlakásban (Gemeindewohnung) vagy államilag támogatott lakóközösségben (Geförderte Wohnung), amelyekben a lakbéreket központilag korlátozzák – írja Tóbiás Tas. 2019-ben a város újraindította közvetlen lakásépítő programját, amely keretében éppen 3700 új lakást épül.

A bécsiek nyolcvan százaléka jogosult arra, hogy önkormányzati lakásban lakjon, emiatt nem jár hátrányos megkülönböztetéssel az, ha valaki így tesz. Ehhez az is kell, hogy a szociális lakások, főleg az újabbak, kényelmi és esztétikai szempontból szinte megegyeznek a „szabadpiaci” lakásokkal. A modern várostervezési elméleteket követve, az önkormányzat igyekszik központi rozsdanegyedekben építkezni, hogy növeljék a laksűrűséget, és elkerüljék a város szétterülését. A kompakt város víziója mentén húztak fel nemrég 332 Dunára néző lakást egy parkológarázs helyén.

Több kerületben is történelmi léptékű fejlesztések folynak átgondolt urbanisztikai és környezettudatos elvek alapján. Az elmúlt évtizedben teljesen új városnegyedek jöttek létre elhagyott pályaudvarok és ipari területek helyén, mint például a Nordbahnviertel, a Sonnwendviertel és az egykori reptérből kialakított Aspern Seestadt.

Kibírhatatlan és megfizethetetlen – Prágában, Berlinben és Varsóban is dráma a lakáshelyzet

Megfizethetetlen – ez Prága állandó jelzője az európai lakáspiacon. A felmérések szerint ott a legnehezebb saját tulajdonú lakáshoz jutni a közép-európai térségben. Egy 75 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához 25 évi nettó átlagkeresetre van szükség, ami a legmagasabb arány az EU-ban. Nem lenne ez olyan súlyos gond, ha akadna elég bérelhető lakás.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!