Nemhogy építeni, megvenni vagy bérelni sem lehetne kormányzati engedély nélkül kereskedelmi ingatlant a „plázastop”-rendeletet szigorító, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által „társadalmi véleményezésre” bocsátott módosítás szerint – írta meg a HVG.

A tárca lapunk érdeklődésére adott válaszában azt hangsúlyozza, hogy „az ingatlanok átruházása, értékesítése, illetve az azon belüli leválasztás vagy hasznosítás magánjogi tevékenységek, önmagában ebbe a kormányzat nem kíván beleszólni, sem ezeket engedélyhez kötni. Az új szabályok szerint akkor kell csupán rendeltetésmódosítási engedélyt kérni, ha e tevékenységek után az új tulajdonos vagy használó is kereskedelmi tevékenységet kíván ott folytatni.”

A válasz persze némileg önellentmondó, hiszen ha az adásvétel, bérlés, leválasztás utáni további kereskedelmi hasznosítást a kormány külön engedélyhez köti, akkor végső soron csak magánjogi tevékenységekbe avatkozik be.

Nem mellesleg

olyan ingatlanokról van szó, amelyekben kereskedelmi tevékenység zajlik, s amelyek a szükséges engedélyekkel rendelkeznek – épp csak más vállalkozás folytatna bennük kereskedelmi tevékenységet egy adásvétel vagy bérlés után.

Az ÉKM magyarázata szerint azonban „ha egy rendeltetésmódosítási engedéllyel rendelkező üzletből leválasztanak egy területet vagy akár az egészet eladják, és egy másik használó kezd kereskedelmi tevékenységbe, ott ugyanúgy meg kell vizsgálni, hogy az új helyzet milyen hatást gyakorol a vonzáskörzetre”.

Azért ez nem triviális, könnyen lehet amellett érvelni, hogy legföljebb csekély, ha egyáltalán bármekkora hatása van a „vonzáskörzetre”, ha mondjuk A élelmiszerbolt helyét B élelmiszerbolt veszi át. A hatás akkor sem lehet drámai, ha esetleg egy élelmiszerbolt helyét cipőbolt veszi át.

A „vonzáskörzetre gyakorolt hatás” különösen nehezen értelmezhető egy több tízezer négyzetméteres bevásárlóközpont esetében, amelyben több tucat különféle profilú kereskedő működik.

Pedig a tervezett módosítás minden kereskedelmi ingatlanra vonatkozna, beleértve a nagy bevásárlóközpontok (400 négyzetméternél nagyobb, ami azért nem hatalmas méret) egységeit.

Az ÉKM szerint „a 400 négyzetméter feletti kereskedelmi helyiségekre vonatkozó szabályozás [vagyis: a plázastop – a szerk.] bevezetését az indokolta, hogy ezek az üzletek a legkülönfélébb hatásokat gyakorolják a vonzáskörzetükre, amelyeket mérlegelni kell még az előtt, hogy az adott kereskedelmi egység építése vagy kialakítása elkezdődne. Az elmúlt években azonban számos alkalommal merült fel, hogy az érintett ingatlanok átruházásával, értékesítésével, vagy leválasztásával próbálták megkerülni a szabályozást.”

Legkülönfélébb hatások a vonzáskörzetben

Túry Gergely

Nehezen látható, hogy az amúgy engedélyezett kereskedelmi ingatlanok adásvétele és bérbe adása-vétele mennyiben volna a szabályozás megkerülése. Egyrészt ezt a szabályozás lehetővé tette – jelen állás szerint még lehetővé teszi –, másrészt

mindeddig a jogalkotó nem tette nyilvánvalóvá, hogy a szabályozással nem pusztán az új építéseket kívánja korlátozni, hanem azt is kontrollálni kívánja, hogy egy egységben kenyeret, cipőt, autóalkatrészt lehessen-e értékesíteni.

Mindenesetre – az ÉKM szerint – szó sincs szigorításról, „csupán az eredeti jogalkotói szándék érvényesítéséről, és az adott egység vonzáskörzetének, illetve az ott élőknek a védelméről”.