Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Személyes találkozón fogadta Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) államtitkára Rákay Philipet, a megbeszélésen a 24.hu értesülése szerint arról volt szó, hogy Rákay mit tud kezdeni a Ranolder-villa felújítása kapcsán a jogszabályi korlátozásokkal, ha a felújítás mellett bővíteni is akarja a badacsonyi hegyoldal szőlőültetvényei között álló műemléképületet.
Az éveken át tartó pusztulás után a villát 2017-ben Tiborcz István cége vásárolta meg. A Magyar Nemzet akkoriban azt írta, hogy a BDPST Zrt. banki követelésként vette meg a villát és a hozzá tartozó telket. A badacsonytomaji önkormányzatának ugyan elővásárlási joga volt az épületre, de sem a villára, sem a felújításra nem volt elég pénzük.
Tiborcz cége egy évvel később, 2018-ban azonban túladott az ingatlanon, a vevő a Zemplén Market Zrt. volt, amely a villát – mint azt a hvg360 megírta – mindössze 135 millió forintos értéken vitte be az újonnan létrehozott Ranolder Villa 1864 Kft.-be. Ezt a társaságot vásárolta meg aztán a Rákay Philip kizárólagos tulajdonában álló Norton Consulting Zrt.
A 24.hu szerint az említett találkozón részt vettek Rákay mellett az átépítési terveket készítő szakemberek, az országos és a balatoni főépítész, illetve badacsonytomaji önkormányzati képviselők is. Az egyeztetésről készült feljegyzés szerint a résztvevők abban állapodtak meg, hogy a lehetséges verziók közül a helyi építési szabályzat (hész) módosítását kezdeményezik.
A portál megkereste a település polgármesterét. Hartai Béla elismerte a találkozó tényét, azonban azt állította, hogy egyelőre semmilyen döntés nem született. A polgármester szerint a szabályozási eljárás azért indult el, mert a korábbi, félbehagyott építkezés következtében olyan műszaki helyzet alakult ki, mely a felújítást nehezíti és környezetterheléssel járna. A beruházó kezdeményezése erre kínált műszaki megoldást, azonban az akkori jogszabályi környezet nem tette lehetővé a változtatást, így az eljárás elakadt, közölte Hartai, hozzátéve, hogy a cél továbbra is az, hogy
az értékes műemlék újra méltó állapotba kerüljön, és a közösség számára hasznos módon éledjen újjá.
A 24.hu megkérdezte az ÉKM-et, hogy mennyire bevett szokás az, hogy egy államtitkár ad felvilágosítást és tippeket konkrét ingatlanügyekben. Azt válaszolták, hogy a villa tulajdonosa egy szakmai egyeztetést követően jogértelmezést kért az ÉKM-től, de ez nem rendkívüli, hanem a tárca mindennapos feladatainak a része.
Rákay pedig úgy reagált a lap érdeklődésére, hogy a korábban érvényben lévő építési szabályzatok a telek mérete miatt már az eredetileg ott álló villaépület felépítését sem engedélyezték volna, nemhogy „egy föld alá kerülő, és nem is látszó épületrész megépítését”, ezért nem kezdődött el az elmúlt időszakban az építés folyamata, inkább megvárta az új szabályozás életbe lépését.
Cikkünk megjelenése után az Építési és Közlekedési Minisztérium közölte: az Országos Építészeti Tervtanács az elmúlt három évben összesen 3670 tervet vizsgált meg. A tárca szerint levelezés és személyes építészeti konzultáció keretében további 2100 alkalommal adtak szakmai iránymutatást.
A minisztérium azt is hozzátette, hogy a magyar építészetről szóló törvény elfogadását széleskörű szakmai egyeztetések előzték meg, és azóta az ingatlanfejlesztők, beruházók számára az alkalmazásban is nyújtanak segítséget. A tárca szerint a 24.hu félreértelmezte az állami feladatot. „Az országos, vagy éppen a balatoni főépítésznek egy-egy ingatlanfejlesztővel folytatott szakmai egyeztetése nem hogy nem aggályos, hanem egyenesen elengedhetetlen. Ahogy ez több ezer más esetben is történik” – írták.
