Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Óriásit drágulnak a lakások, ahogy megérkezett a kedvezményes hitelt kínáló Otthon Start program. Ezt nagyjából mindenki tudja, aki híreket olvasott az elmúlt pár hónapban, a Központi Statisztikai Hivatal viszont most egy kicsit más szemszögből mutatta be a lakások és házak árainak helyzetét: a nemrég kiadott számsorok azt mutatják, hogy már 2025-re is jókora drágulással fordult rá a magyar ingatlanpiac.
A KSH mostanra készült el az ingatlanárak 2024-es éves statisztikáival, és egyben évtizedesnél is hosszabb távú idősorokat is készített. Az igazán látványos az a két szám: egy új építésű ingatlan tavaly 274 százalékkal került több pénzbe, mint 2015-ben, egy használt pedig 187,8 százalékkal drágult ez idő alatt.
De mit jelent ez, ha azzal hasonlítjuk össze, ahogyan a fizetések változtak? Ha a lakásárak mellé odatesszük azt is, hogyan változott a mediánkereset, vagyis az a fizetés, amelynél a dolgozók fele kap több pénzt, másik fele kevesebbet, akkor azt látjuk: 2017-ig, némi jóindulattal akár 2019-ig együtt mozgott a három mutató, azóta az új ingatlanok árváltozása látványosan elszakadt a bérek emelkedésétől.
Azoknak, akik számára nem fér bele új lakást venni, a menekülőutat a használt ingatlanok jelentették. Ebből a szempontból most közelítünk egy fontos határhoz: a használt lakások ára éveken át nem nőtt annyira, mint a mediánfizetés, 2024-re viszont majdnem utolérte az áremelkedés mértéke a fizetések növekedését.
Százalékokról térjünk át arra, mit jelent ez forintban! A többlakásos épületekben található új lakások ára volt az első olyan, amely átlépte az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat – még 2023-ban –, de most már a lakótelepi új lakásoké is közelíti ezt a lélektani határt. Ötszázezres négyzetméterenkénti ár alatt már csak a használt családi házak maradtak, de ezeknél is jókora áremelkedés volt: 2013-ban még 96 ezer forint volt az átlagos ár, most már 269 ezer. Jellemző, hogy a második legolcsóbb kategóriában, a használt lakótelepi lakások között most már magasabb a négyzetméterenkénti átlagos ár, mint amennyiért 2019-ben még új építésű, nem lakótelepi lakást lehetett szerezni.
Persze nagyon más a helyzet, ha az egészet lebontjuk településtípusokra. Budapesten az új lakások ára már 2024-ben is lendületesen tört négyzetméterenként másfélmillió forint fölé, a használtaké pedig egymillióshoz közelített, eközben vidéken csak a megyeszékhelyek új ingatlanjainak átlagára ment négyzetméterenként 500 ezer fölé. Az elmúlt évek változásaiból látszik, hogy a vidéki használt ingatlanok ára maradt alacsonyabb, különösen a falusiaké, az új lakások ennél jobban drágultak bármelyik településtípuson.
Ha pedig ehhez hozzátesszük még a regionális bontást is és nem négyzetméterárban, hanem eladási árban számolunk, akkor láthatóvá válik a legnagyobb kettősség. A falusi ingatlanárak Pest megyében – nyilván elsősorban a főváros agglomerációja miatt –, valamint a Dunántúl nyugati és középső részén még magasabbak is, mint a környező városokban, azért is, mert jóval nagyobbak, mint a városi lakások, viszont teljes Kelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon szinte fillérekért mennek el a falvak házai. A falusi használt ingatlanok ára fele-harmada a kisvárosinak, a megyeszékhelyekhez képest az Alföldön harmada-negyede, új lakásból pedig ebben a négy régióban annyira keveset tudtak eladni, hogy a KSH nem is vette bele a statisztikába.
