A kormány döntött a Wekerle Lakásépítési Programról
Egy hétfőn megjelent határozatban két határidőt is megadtak.
A Fővárosi Önkormányzat és a kormány is az iránt érdeklődik a kerületeknél, hogy milyen területeket tudnak felajánlani a következő években megvalósuló lakáscélú projektekhez – értesült a HVG.
Karácsony Gergely főpolgármester a kerületek vezetésének elküldött levelében arról ír, hogy
Budapest lakhatási válságának enyhítése közös felelősségünk, a megfizethető, biztonságos otthonhoz jutás érdekében elengedhetetlen az önkormányzati, szociális célú bérlakásállomány bővítése.
Az EU-val és a kormánnyal folytatott tárgyalásaik eredményeként a főváros és a kerületek jelentős EU-s forrásokat vehetnek igénybe, és arra törekednek, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának novemberi ülésén már konkrét, 2030 végéig megvalósítható projektek finanszírozásáról születhessen döntés – tette hozzá Karácsony. Az uniós pénzek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, KEHOP Plusz pályázatokon keresztül válnak elérhetővé.
Karácsony Gergely levele az önkormányzatokhoz
HVG
A Főváros ezért azt kéri az önkormányzatoktól, hogy október 30-ig gyűjtsék össze azokat a 2030 végéig megvalósítható kerületi projektjavaslatokat, amelyek
- üresen álló önkormányzati lakások lakhatóvá tételével,
- önkormányzati lakóházak felújításával,
- más rendeltetésű épületek átalakításával vagy
- új lakások építésével
bővíthetik a ténylegesen rendelkezésre álló szociális bérlakásállományt és a férőhelyek számát. Ehhez egy részletes adatbekérő űrlapot is mellékeltek a kerületek vezetése számára.
Az elsődleges cél az, hogy több embernek tudjanak megfizethető, megfelelő minőségű otthont biztosítani, ehhez azonban – bár fontos részét képezi – nem elegendők az energetikai korszerűsítési programok, és nem helyettesítik a lakhatási kapacitás bővítését.
Érdeklődik a kormány is
Szemerey Samu országos főépítész, az építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár is hasonló tárgyú levelet küldött a kerületi polgármestereknek a napokban, amely szintén eljutott a HVG-hez.
Ebben azt írja: a kormány a Wekerle Sándor Lakásépítési Program kidolgozása során megkezdi a lakhatási fejlesztési lehetőségek országos feltérképezését, amely során „a potenciális fejlesztési helyszíneket, valamint a már előkészítés alatt álló vagy előkészített lakhatási projekteket egyaránt szeretnénk megismerni”.
A kormány célja, hogy olyan helyszíneket találjon, amelyek valós helyi lakhatási igényekre reagálnak, hozzájárulhatnak a települések és városrészek hosszú távú fejlődéséhez és a Wekerle Sándor Lakásépítési Program keretében potenciálisan támogatásban részesülhetnek.
A lehetséges fejlesztések között megfizethető bérlakások, kollégiumok, szolgálati lakások, valamint egyéb, helyi igényekhez igazodó innovatív lakhatási formák is szerepelhetnek – húzta alá a főépítész.
Szemerey azt kéri a kerületektől, hogy a leveléhez mellékelt táblázatban október 25-ig tüntessék fel valamennyi előkészítés alatt álló vagy már előkészített lakhatási projektjüket tüntessék fel, azok jelenlegi előkészítettségi szintjének megjelölésével, és lehetőség szerint legalább három további potenciális fejlesztési helyszínt jelöljenek meg, amelyek lakhatási célú hasznosításra alkalmasak lehetnek.
A kormány elsősorban olyan projekteket keres,
- amelyek már rendelkeznek előzetes fejlesztési koncepcióval, tervdokumentációval vagy építési engedéllyel, illetve amelyek előkészítése folyamatban van,
- amelyek mögött azonosítható helyi lakhatási igény és potenciális célcsoport áll,
- vagy amelyek előkészítése vagy megvalósítása valamilyen okból elakadt.
Szemerey különösen barnamezős, alulhasznosított vagy városszöveti zárványterületeket keres, amelyek „kapcsolódnak a meglévő városi szövethez, és a projekt annak megújítását segíti elő, emellett megfelelő közlekedési és közműellátottsággal bírnak, hogy a fejlesztés ne igényeljen aránytalanul nagy infrastruktúra-beruházást”.
Az is fontos, hogy a területeken ne legyen kritikus környezeti szennyezés, ne igényeljenek jelentős kármentesítést. Előnyt jelent, ha egy terület fejlesztését az önkormányzat korábban már „célként vagy akcióterületként azonosította”.
A cél az, hogy egy-egy területen nagyságrendileg legalább 30 lakás vagy férőhely legyen létrehozható.
Felrázza a lakáspiacot az új költségvetés intézkedéscsomagja
A kereslet az utóbbi hónapokban nagyon leült, de a Wekerle-programok, az energetikai felújítási program, az államilag támogatott lakástakarék, de még az szja-változtatások is egy kiegyensúlyozott növekedés felé mutatnak.
Akár 17 ezer lakás is épülhet
Az eddigi kormányzati közlések szerint Magyarország mintegy 550 millió euró, hozzávetőleg 200 milliárd forint európai uniós forrást fordíthat megfizethető bérlakások és diákszállások létesítésére.
Zugló városfejlesztésért felelős alpolgármestere, Moldoványi Zsolt a Facebook-oldalára kirakott posztban vezette le, hogy ezek felhasználásával mekkora összértékű beruházás valósítható meg.
Mint írja: ha átlagosan 14 százalékos támogatási aránnyal számolva a 200 milliárd forint akár 1400 milliárd forint összértékű projekt megvalósítását teszi lehetővé, majd bemutatott egy becsléseken és átlagértékeken alapuló, példának szánt pénzügyi modellt is. A modellben egy lakásegységet 66 négyzetméterben határozott meg, diákszállás esetében ugyanez a terület két, egyenként 22 négyzetméteres szobaegységet, valamint az azokhoz tartozó közösségi és kiszolgálóhelyiségek arányos területét foglalja magában.
Egy 100 lakásegységből álló épülethez szükséges telek budapesti átlagáron számított költsége körülbelül 1,3 milliárd forint. A kivitelezés becsült költsége 6,7 milliárd forint lehet, jó közösségi közlekedési és közszolgáltatási ellátottság mellett, csak minimális számú gépjárműtároló kialakításával számolva.
Egy ilyen, 100 egységet tartalmazó beruházás teljes költsége tehát hozzávetőleg 8 milliárd forint, így az 1400 milliárd forintos programban összesen mintegy 17 500 lakásegyenérték valósulhatna meg, egységenként 80 millió forintos beruházással – számol Moldoványi.
Az alpolgármester a lehetséges területek kiválasztásánál gyakorlatilag ugyanazokat a szempontokat helyezi előtérbe, amit Karácsony és Szemerey is: a bérlakásoknak nem szabad például elhagyott vasúti területen, szegregáltan megvalósulnia, ahol kármentesíteni kell és az infrastruktúrát kiépíteni, mert ez elvinné a program költségvetését.
Ezzel vélhetően burkoltan Rákosrendezőre utal, ahol Vitézy Dávid és a Főváros is jelentős lakásállományt építene fel, a tervet azonban Zugló erősen ellenzi, erről ebben a cikkben számoltunk be részletesen.
Zugló teljesen máshogy képzeli el Rákosrendező jövőjét, mint a főváros
A kerület képviselő-testülete megszüntetné a projekt kiemelt státuszát, sokkal kevesebb lakást építene, több zöldfelületet alakítana ki, és gyakorlatilag megszüntetné az M3-as autópálya bevezető szakaszának gyorsforgalmi jellegét.
A beruházások ütemezése a telkek előkészítettsége alapján történhet:
- az első ütembe azok a telkek kerülhetnek, amelyekre már rendelkezésre áll építési engedély,
- a másodikba azok, amelyek esetében az építési engedély azonnal kérelmezhető,
- a harmadikba azok, amelyeknél előbb módosítani kell a helyi építési szabályzatot,
- míg a negyedik ütembe azok a területek kerülhetnek, amelyek megszerzéséhez kisajátításra is szükség lehet.
Ha a Wekerle-program első ütemét már előkészített telkeken valósítják meg, megfelelő finanszírozás és gyors közbeszerzés esetén akár másfél-két éven belül átadhatók lehetnek – írja Moldoványi Zsolt.
A beruházások gazdaságosan megvalósítható méretét figyelembe véve ezért jellemzően 100, de helyszíntől függően 50–200 egységes épületeket érdemes létesíteni. Ekkora beruházások közbeszerzésein már megfelelő számú hazai kivitelező lehet képes elindulni, és részben kiküszöbölhető lehet „a nagy, központilag lebonyolított állami közbeszerzések korrupciós felára és versenykorlátozási kockázata” – fogalmaz az alpolgármester.
Kérdés, hogy ki lesz ezeknek a fejlesztője? Mint írja:
a hagyományosan lakásértékesítéshez, gyorsabb megtérüléshez és a kiszámíthatatlan jogi környezethez alkalmazkodó hazai magán-ingatlanfejlesztők várhatóan csak korlátozottan érdeklődnének egy harmincéves megtérülési idővel és alacsony hozammal számoló bérlakásprogram iránt.
További bizonytalanságot jelenthet a vagyonadó is, ami az alacsony hozamú befektetések megtérülését akár egy százalékponttal is csökkentheti, és így visszafoghatja a beruházói kedvet, illetve az ingatlanok reálértékének növekedését – mondja Moldoványi.
Nyitókép: HVG/Veres Viktor
