Összeállt Lázár csapata: ők hajtják végre Orbán akaratát
Összeállt Lázár János régi-új stábja a Miniszterelnökségen. Az államtitkár hét helyettesével kell, hogy sikerre vigye a „politikai kormányzást”, és felpörgesse a kormányzati döntéshozatalt. Úgy tudjuk, a volt frakcióvezető stábjának nagy részét magával vitte a kormányba. Információink szerint teljesül Lázár másik vágya is: megkaphatja a polgári titkosszolgálatok egyik szervezetét, átveheti a Külügyminisztériumhoz tartozó külföldi hírszerzést.
Három helyettes-államtitkárral bővül a Miniszterelnökség, és a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) is átkerül a Külügyminisztériumtól a szervezetet irányító Lázár János államtitkár felügyelete alá – értesült a hvg.hu több kormányzati és kormánypárti forrásból. A feladatkörök szétosztása még nem végleges, forrásaink szerint a napokban további változások, létszámbővülés várható.
Réthelyi Miklós távozása és Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter kinevezése után május 11-én jelentette be Orbán Viktor, hogy átszervezi a kormányát, így június elsejével három államtitkár fog dolgozni a Miniszterelnökségen. Közülük Lázár János veszi át Varga Mihály helyét, Győri Tibor jogi munkát végez majd, Szijjártó Péter pedig a miniszterelnök nemzetközi kapcsolataiért lesz felelős. A miniszteri, államtitkári jelöltek május 29-én át is vették a megbízó levelüket Áder János köztársasági elnöktől, de a hatáskörök rendezése hetek óta húzódik.
Mint arról korábban a hvg.hu is beszámolt, Lázár korábban ragaszkodott hozzá, hogy miniszterként vezethesse a Miniszterelnökséget, de a kormányfő továbbra is ragaszkodott a csúcsminiszteri tárcaszerkezet fenntartásához, illetve a takarékosságra hivatkozva nem járult hozzá a miniszterek számának növeléséhez. Ennek ellenére Lázárt arra kérte, gyorsítsa fel a kormányon belüli döntéshozatalt, javítsa a kormányzás hatékonyságát, így államtitkárként ugyan, de a miniszterekkel egyenrangú fél lett. A korábbi fideszes frakcióvezető információink szerint szerette volna a Miniszterelnökséghez vonni a polgári titkosszolgálatokat – vagy legalább a lehallgatásokat is végző szakszolgálatokat – Pintér Sándor belügyminiszter alól, ám ez a kérése nem teljesült, helyette az IH felügyeletét láthatja el az egyik helyettes államtitkárán keresztül.
Botok a küllők között
„Ki kell venni a botokat a küllők közül, ez lesz Lázár elsődleges feladata” – mondta a hvg.hu-nak az egyik neve elhallgatását kérő, a miniszterelnökségi döntéshozatalra rálátó kormányzati forrás. Így forrásaink szerint különleges ráhatása lesz az uniós fejlesztési pénzek felhasználására – ez lesz az államtitkár egyik kiemelt feladata.
A Magyar Nemzet két hete arról írt, Lázár május közepén a Fidesz parlamenti frakciójának azt mondta, hogy a következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy választókerületenként felmérjék, mekkora a rendelkezésre álló, de fel nem használt uniós források aránya. A frakcióülésen beszélt arról is, hogy jelentős „tartalékok” vannak a rendszerben, amelyeket minél nagyobb arányban hasznosítani kell.
A napilap akkor arról is írt, hogy Lázár irányítása alá kerülhet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkárság. Forrásaink szerint ez a kérdés még nem dőlt el, ahogy azt sem lehet tudni, hogy helyettes államtitkárként ki lesz felelős majd az Információs Hivatalért.
„Kipréselik a végeredményt”
„Az alkotmány szerint Magyarországon miniszterelnöki felelősség van, minden döntésért ő felel. Az elfogadhatatlan, hogy fontos ügyek adminisztratív, bürokratikus viták miatt akadjanak meg. A miniszterelnöknek joga és kötelessége hatékonyabbá tenni a munkát” – mondta egy kormányzati forrásunk, hogy miért ragaszkodik Orbán Lázár kinevezésén és a Miniszterelnökség megerősítésén keresztül a „politikai kormányzás” megerősítéséhez.
Úgy tudjuk, a kormányon belüli közigazgatási egyeztetésekért továbbra is a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lesz felelős, Navracsics Tibor tárcájától nem vonnak el feladatokat. Ennek ellenére Lázár a helyettes államtitkárain, illetve a felügyeletük alá tartozó stábokon keresztül nyomon követi majd a minisztériumokon belüli döntéshozatalt, ha megakadt az ügyintézés, akkor – ahogy egyik kormányzati forrásunk fogalmazott – „keményen odahatnak” majd. „Verőemberek lesznek, akik kipréselik a végeredményt az elkényelmesedett tárcákból” – mondta egy, a miniszterelnökhöz közel álló forrás.
Politikai vagy szakmai kormányzás? |
A Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt megszüntetett közigazgatási államtitkári posztot a második Orbán-kabinet állította helyre a 2010-es választások után. A közigazgatási államtitkárok jelentik a szakmai, jogi szűrőt a döntés-előkészítésben, mielőtt a kormányülés elé kerülne az adott jogszabálytervezet, a munkájuk összehangolását sokáig Gál András Levente kormányzati koordinációért felelős államtitkár látta el, aki rálátott a teljes kormány jogszabály-előkészítő tevékenységére. Ő viszont információink szerint összeütközésbe került a miniszterelnökkel, amikor pontatlanul fogalmazta meg a budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről szóló kormányhatározatot és olyan jogkörökkel is felruházta őt, amit a kabinet nem hagyott jóvá. Gál ezért fegyelmit is kapott tavaly októberben Navracsicstól, novemberben pedig lemondott az államtitkári posztról és kormánybiztos lett. Helyét Bíró Marcell, Navracsics bizalmi emberre vette át. Bár Bíró jogkörei információink szerint nem sérülnek, kormányzati forrásból úgy tudjuk, a KIM-ben bizalmatlansággal figyelték Lázár kinevezését és azt a miniszterelnöki elvárást, hogy a volt frakcióvezető pörgesse fel a „politikai kormányzást”. Volt olyan kormányzati forrásunk, aki attól tartott, hogy ez a hozzáállás háttérbe szoríthatja a szakmai szempontokat, holott helyesebb lenne többkörös, szakmai egyeztetéseken kialakítani a jogszabályok végső formáját, távolabb a politikai döntéshozatal központjától, a Miniszterelnökségtől. |
Az átszervezés eredményeként egyedül Fericsán Anita, szervezési és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár távozik a Miniszterelnökségről, aki Varga Mihály tárca nélküli miniszterrel, volt miniszterelnökségi államtitkárral tart. Marad viszont Kern Tamás, aki a miniszterelnökségi stratégiaalkotásért felelős. Ő Giró-Szász Andrással a Századvégtől érkezett a kormányszóvivő tavaly szeptemberi kinevezésekor. Szintén marad Mikecz Péter, aki a kormányszóvivői irodát irányítja. Korábban a KIM-ben dolgozott szintén kommunikációs szakterületen, előtte viszont Lázár János bizalmi embere volt, a volt hódmezővásárhelyi polgármester kabinetjét irányította a 2010-es kormányalakítás előtt.
Új emberként érkezik a Miniszterelnökségre helyettes államtitkárként Héjj Dávid, aki az elmúlt két évben Lázár frakcióvezetői kabinetjét irányította, előtte szintén a Századvégnél dolgozott elemzőként. Fideszes forrásaink szerint Héjj Lázár jobbkeze volt, ő egyeztetett a képviselőkkel, hallgatta meg a frakciótagok panaszait. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, „aki Héjjal tárgyalt, az Lázárral tárgyalt”. A helyettes államtitkárjelölt információink szerint a parlamenti kapcsolattartásért lesz felelős. Az egyik forrásunk szerint Héjj és Mikecz lesznek Lázár támaszai, fő helyettesei a Miniszterelnökségen.
A frakciókormányzás motorja
Lázárral tart a frakcióvezetői kabinetből Vidoven Árpád, aki a képviselőcsoport mellett működő szakmai főosztályt, a kodifikációs, törvényelőkészítő munkát irányította. Úgy tudjuk, ő menedzselte az önálló képviselői indítványként beterjesztett törvényjavaslatokat, márpedig számos sarkalatos tervezet – a jogalkotási törvény által előírt egyeztetési folyamatot kikerülve – így lett beterjesztve. Vidoven 1998 és 2006 között fideszes parlamenti képviselő volt, később ügyvédként tevékenykedett. A 37 éves politikus korábban a Fidelitast alapító Rogán Antal és Gyürk András támogatottja volt, 1999-ben együtt alapították az úgynevezett Diktatúraellenes Akciócsoportot, amely konferenciákkal és rendezvényekkel akarta felhívni a figyelmet a diktatórikus országokban élők helyzetére.
Havasi Bertalan sajtófőnök továbbra is helyettes államtitkár marad, ezentúl elsősorban a kormányszóvivő, Giró-Szász munkáját segíti – azaz elkerül Szijjártó Péter mellől. Ahogy egyik kormányzati forrásunk fogalmazott, ezentúl ő tájékoztatja a sajtót a miniszterelnök nyilvános fellépéseiről. Kormányzati és fideszes forrásokból úgy tudjuk, a miniszterelnök korábbi szóvivője az eddiginél kisebb stábbal dolgozik majd, csapatából az elmúlt napokban több olyan munkatársa távozott, akik 2010-ben a Fidelitasból kerültek egyenesen a Miniszterelnökségre.
Kiszervezett referatúrák
„Bár János stábja gondoskodik a döntéshozatal felpörgetéséről, a politikai kormányzás sikeréről, olyan tükörreferatúrák nem lesznek, mint amiket az első Orbán-kormány idején Stumpf István kancelláriaminiszter irányított” – mondta egy magas rangú kormányzati forrás. A neve elhallgatását kérő forrás arra utalt, hogy a Miniszterelnökség várható létszámemelése ellenére nem akarnak olyan, a minisztériumok szakterületeihez igazodó szakmai csoportokat kialakítani, mint amilyenek 1998 és 2002 között felügyelték a tárcák munkáját.
Erre azért sincs szükség, mert a Miniszterelnökség és a minisztériumok közötti kapcsolattartásra már megbíztak egy szervezetet, amelynek még jogszabály-előkészítő szerepe, jogosítványa is van. A Századvég Politikai Iskola Alapítványból, a Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Tanácsadó Kft.-ből és a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-ből álló csoport tavaly novemberben – egyedüli indulóként – nyerte el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kiírt havi harmincmillió forintos, a ciklus végéig tartó milliárdos pályázatot. (A Századvégben és a Strategopolisban kinevezéséig érdekelt volt a Habonnyal baráti viszonyt ápoló kormányszóvivő, Giró-Szász András is, aki tavaly megvált az egyes cégekben lévő részesedésétől – hivatalosan pont azon a napon, amikor a csoport elnyerte a minisztérium pályázatát.)
Ezt a szerződését februárban kiegészítette az NFM, így a Századvég már nemcsak tanulmányokat ír és tanácsokat ad, hanem jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos felvetéseket tehet, és nemcsak a fejlesztési tárcának, hanem a többi minisztériumnak is. Erről február 29-i sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő azt mondta, a Századvég-csoporttól "a központi közigazgatás valamennyi intézményi szereplője igényelhet" információkat. Ezt az egyik magas rangú kormányzati forrásunk úgy értékelte, a Századvég – magánvállalkozásként beékelődve a közigazgatásba – látja el azon tükörreferatúrák szerepét, amelyek 1998 és 2002 között még átláthatóan a Miniszterelnökségen működtek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
