A szemináriumon a magyar felhasználók tárgyaltak az Európai Bizottság három környezetvédelmi szakemberével az ózonréteg védelmére irányuló további lépésekről.

Rakics Róbert, a tárca környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára nyitóbeszédében elmondta: a szabályozásnak köszönhetően Magyarországon részben megszűnt, részben jelentősen visszaszorult az ózonréteget károsító anyagok felhasználása.

Az ózonréteg védelme a környezetvédelem egyik legsikeresebb területe. A réteg elvékonyodása miatt kialakuló egészségügyi kockázat az 1970-es években az első olyan globális probléma volt, ami jelentős figyelmet kapott - hangsúlyozta.

Az ózonkárosító anyagok felhasználásának korlátozásáról 1987-ben Montreálban aláírt jegyzőkönyvet 188 ország mellet Magyarország is ratifikálta. A hazai felhasználásról 1992-ben született meg a tárca első rendelete. A 2003-as kormányrendelet pedig a jelenleg hatályos uniós rendelet alapján készült.

Az államtitkár ismertetése szerint Magyarországon az ózonkárosító anyagok felhasználása 1986-ra elérte a 7000 tonnát. Az ózonréteg elvékonyodását és így az UV-sugárzás növekedését okozó freont elsősorban szórópalackok, hűtőszekrények és hőszigetelő anyagok gyártásához használták.

Ezek kiváltása az 1990-es évek elején kezdődött meg. A felhasználás 40 százaléka a magyar termékek versenyképtelensége miatt, másik 40 százaléka a helyettesítő anyagok bevezetése miatt szűnt meg, 20 százalék kiváltását pedig pályázati források segítették. A Világbank által folyósított 7 millió dolláros vissza nem térítendő támogatást 13 vállalat használta fel az átállás finanszírozására.

Így Magyarországon 2004-re a freont először helyettesítő, az ózont annál kisebb mértékben károsító úgynevezett HCFC, vagyis hidrogénezett freon felhasználása is 147 tonnára csökken az 1999-ben mért 1371 tonnáról - mutatott rá Rakics. A szintén káros, talajfertőtlenítésre használt metil-bromid használatát az idén szüntették meg.