© Vörös Szilárd

Akárcsak Karinthy Frigyes bukott diákja, egyre vehemensebben magyarázza a bizonyítványát az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), miután az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) kézhez vette az eddigi tevékenységét élesen bíráló jelentést. A tárca még arra is hajlandó volt, hogy az elmúlt hét végén - mind ez idáig példátlan módon - internetes honlapján tegye közzé annak a 47 cégnek, intézménynek, alapítványnak a listáját, amelyeket Kovács Kálmán miniszter egyedi elbírálás alapján három év alatt összesen 3,2 milliárd forinttal támogatott. Az ÁSZ ugyanis azt is kifogásolta, hogy a miniszter többnyire pályázat nélkül osztotta szét a közpénzt, s még az sem derült ki egyértelműen, mit céloz az erről szóló miniszteri rendeletben indoklásként feltüntetett "szervezeti és intézményi háttér megerősítése". Pontos nyilvántartást sem vezettek az elköltött milliárdokról: a számvevők érdeklődésére első körben csupán 2 milliárd forint körüli összeg jogosultjait találták meg, majd az újabb vizsgálat során derült fény további 1,2 milliárd forint sorsára.

Az összegnek csaknem a felét három cég kapta: a Matáv Magyar Távközlési Rt. 2003-ban 500 millió forinthoz jutott a földrajzi számhordozhatóság jogszabályi feltételeinek teljesítéséhez (közel egy tucat távközlési cég összesen további 100 millió forinton osztozott ugyanezen a címen). Ugyancsak félmilliárd forintot kapott 2003-ban az Antenna Hungária Rt. a digitális földfelszíni műsorszórás bevezetésének elősegítésére, míg 400 millió forintot a minisztérium tulajdonában lévő Millenáris Kht.-nak utaltak át tavaly a Millenáris Park épületeinek felújítására és az idén tervezett Jövő Háza kiállítás megszervezéséhez. A miniszteri kassza további fő nyertesei az egyetemek, 150 millió forinttal a Magyar Teleház Szövetség Egyesülete, 60 millióval pedig a Nemzetközi Technológiai Közhasznú Társaság, amely a közelebbről nem részletezett uniós integrációs feladatok támogatására részesült a pénzből.

Noha különösen nagyvonalúan határozott az informatikai miniszter a saját hatáskörében szétosztható milliárdokról, eljárása - ahogy az IHM sajtóközleményben hangsúlyozta - nem jogszabályellenes, így nem járhat személyi konzekvenciákkal sem. Ez igaz is lehet; az ÁSZ szerint igencsak lyukas a miniszteri keret odaítélését szabályozó, 1998-as kormányrendelet. Sem az egyedi miniszteri támogatás plafonját, sem az elosztás mikéntjét nem szabályozza, sőt azt sem, hogyan tegyék átláthatóvá, ellenőrizhetővé a tárcák vezetői a saját támogatásaikról szóló döntéseiket. A jogszabály csupán arra utasítja őket, hogy évente alkossanak erről rendeletet.

Az informatikai miniszterrel ellentétben más tárcák vezetői többnyire mértéktartóak voltak a politikai támadási felületet nyitó külön keret felhasználásában. A belügyminiszter az idén például mindössze 7,6 millió forintról döntött, amit a társadalmi szervezetek és önszerveződések című fejezeti előirányzatból kanyarított ki, míg tavaly 15 milliót fordított ugyanerre. A környezetvédelmi miniszter a nemzeti környezetvédelmi program 177 millió forintos idei előirányzatának a szétosztását tartotta fenn magának, Kóka János gazdasági miniszter 116 millió forint elköltéséről dönthet, amiből az idén csupán 9 millió forintot használt fel. A teljes keretet a Pénzügyminisztérium (PM) a takarékosság jegyében egyébként is 10 százalékkal csökkentette. Kóka elődje, Csillag István 2003-ban és 2004-ben - összesen 300 millió forintból - több tucat alapítványt, szakmai díjat, hivatalt támogatott néhány millió forinttal. Nála a pálmát a Közlekedési Múzeum vitte el, amely 2004-ben 40 millió forintos miniszteri apanázshoz jutott. A honvédelmi miniszter viszont az elmúlt három évben egyetlen fillér "dugipénzt" sem különített el magának.

A miniszteri adakozás mederbe terelésére, a kormányrendelet precizírozására még az idén javaslatot tesz az ÁSZ, ám könynyen lehet, hogy a PM beelőz, és "gordiuszi módon" oldja meg a problémát. A HVG információi szerint jövőre ugyanis elvonná a minisztériumoktól az úgynevezett fejezeti kezelésű - vagyis a minisztériumi fejlesztéseket, céltámogatásokat tömörítő - előirányzatokat, és egy nagy közös kalapba tenné, amelyből a jövőre megnyíló uniós pályázatokhoz szükséges hazai önrészt finanszíroznák.

Az informatikai tárca lesújtó ÁSZ-bizonyítványa csak újabb szög lehet az IHM koporsójában. A 2002 nyarán létrehozott minisztérium megszüntetése ugyanis időről időre felvetődik. Ezt már Medgyessy Péter volt miniszterelnök is tervbe vette tavaly nyáron, amit utóda, Gyurcsány Ferenc is felkarolt. Az SZDSZ azonban akkor még hallani sem akart a szabaddemokrata irányítású tárca megszüntetéséről, így a kormányfő jegelte a dolgot. A HVG információi szerint idén júliusban az SZDSZ országos tanácsának ülésén a vendégként megjelent Gyurcsány ismét előhozta a témát: a büdzsé helyzetének javításához, a száz lépés kapcsán beharangozott takarékosabb állam megteremtéséhez tárcák, tárca nélküli posztok megszüntetését körvonalazta, s ehhez a koalíciós partner segítségét is kérte, amit a jelenlévők az IHM megszüntetéseként értelmeztek. A HVG-nek nyilatkozó szabaddemokrata politikusok elismerték, hogy az IHM szétdarabolására a párt berkein belül megkezdődött a koncepciógyártás. Így a szabályozás, a jogszabályi háttér kidolgozása a szintén SZDSZ-es gazdasági minisztériumhoz kerülne - amelynek vezetőjétől, Kóka Jánostól, az informatikai piacon sikeres egykori vállalkozótól, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének korábbi elnökétől ez nem is állna távol -, míg az IHM más feladatait a szintén szabaddemokrata irányítású oktatási tárca kapná meg. A HVG-nek nyilatkozó informatikai szakemberek szintén úgy vélik: mára az SZDSZ-ben is belátták, hogy az IHM nem tudta maradéktalanul betölteni a neki szánt feladatot, azaz az információs társadalom megteremtését, az internet elterjedésében tapasztalt lemaradás mérséklését.

Már az indulás is döcögős volt, legalábbis ez olvasható ki az ÁSZ jelentéséből. Saját program híján ugyanis az IHM a 2002-es kormányváltásig a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) alá tartozott informatikai biztosság koncepcióját, a tárcák informatikai fejlesztésének nyakló nélküli finanszírozását, a pénzek pályázati szétosztását vette át - vagyis azt, amit szintén bíráltak a számvevők. A minisztérium azóta sem tudott megszabadulni szerepzavarától: főként a riválisnak számító MEH-től próbált feladatokat elszipkázni. Nem sok eredménnyel. Az IHM 2003-ban megkaparintotta ugyan a profiljába vágó egységes digitális rádió-távközlési rendszer (edr) - a készenléti szervek számára tervezett zárt kommunikációs rendszer - kifejlesztésének irányítását, ám az ÁSZ szerint a minisztérium késlekedése, döntésképtelensége miatt a kormány később kivette a kezéből a feladatot. Ezt 2005 elejétől kormánybiztos látja el, a hálózatgazda pedig az IHM helyett ismét a MEH lett.

Botrányba fulladt a kakaóbiztos számítógép becenevet szerzett, hivatalosan Brunszvik Teréz nevét viselő óvodai komputerbeszerzés is. A 300 millió forintos programra meghirdetett közbeszerzési tender műszaki leírása nem volt egyértelmű, és nem zárható ki az sem, hogy az IHM nem az optimális áron vásárolta a gépeket. Kudarccal végződött a szociálisan rászorulók telefonszámlájának megtámogatására indított program is. Az IHM 2004-ben legalább 300 ezer igénylőre számított, és havi ezerforintos támogatással kalkulálva 3 milliárd forintot különített el a büdzséjéből. A várt roham helyett azonban mindössze 31 ezren jelentkeztek a bürokratikus akadályokkal teletűzdelt támogatásra, amiből összesen csupán 126 millió forintot fizettek ki. Az akcióval végül a PM járt jól, amely a maradékból 1,3 milliárd forintot elvont, illetve zárolt.

MINK MÁRIA