Az új parlamentre hárul a feladat, hogy kijavítsa a május végén elfogadott ügynöktörvényt, miután az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette a - ki nem hirdetett - jogszabály több passzusát. A választási kampányban várhatóan ettől függetlenül is helyet kap majd némi "ügynöközés".

Ha a korábbi logikát követik az események, a következő hetekben újabb ügynökök és ügynökjelentések napvilágra kerülése várható. Eddig legalábbis többnyire úgy esett, hogy ha az ügynökkérdés valamilyen összefüggésben a politikai és közéleti viták középpontjába került, rendre újabb és újabb közszereplőket kompromittáló adatok kerültek elő. Az ügynöktörvény legutóbbi módosításáról szóló parlamenti vitával egyidejűleg például Bácskai Tamás közgazdászprofesszor lepleződött le a Magyar Nemzetben megszellőztetett jelentések alapján (HVG, 2005. február 5.). Majd, mintegy válaszul, Szita Károlynak, Kaposvár fideszes polgármesterének tulajdonított iratok kerültek napvilágra (igaz, ezek hitelességét - és a vele kapcsolatos ügynökvádat - Szita azóta is vitatja, ellentétben Bácskaival, aki utóbb nyilvános beismerést tett).

A "csepegtetett múltfeltárás gyakorlatával való szakítás vezérelte a kormánykoalíció tagjait, amikor a parlament hosszas vita után májusban (6 MDF-es nem szavazat és 129 fideszes tartózkodás mellett) elfogadta az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló jogszabályt, közismertebb nevén a módosított ügynöktörvényt (HVG, 2005. június 4.). Az új paragrafusok - az élő operatív kapcsolatokra vonatkozó adatok kivételével - fölszabadították a titkosság alól és hozzáférhetővé tették az egykori III-as főcsoportfőnökség valamennyi aktáját, a Történeti Levéltárat pedig arra kötelezték, hogy a dokumentumokat a honlapján is tegye közzé.

A törvény elfogadását kísérő vitákból már megjósolható volt az, ami e hét elején bizonyossá vált: a Mádl Ferenc leköszönő köztársasági elnök által alkotmányossági szempontból aggályosnak talált - s ezért kihirdetés helyett június 14-én az Alkotmánybíróságnak (AB) előzetes normakontrollra megküldött - jogszabály ebben a formájában alkalmazhatatlan. Mint arra keddi határozatában az AB maga is rámutatott: hiányzik az alkotmányos alap, amely a közszerepet nem vállaló személyek adatait is bárki számára hozzáférhetővé tenné - magyarán lehetőséget adna például arra, hogy valaki mondjuk egy kellemetlen szomszéd "kiszekálása" érdekében az illetőről őt esetleg még a családja előtt is kompromittáló adatokat gyűjtsön.

Ügynök közszereplők (Oldaltörés)

 

A múlt megismerése mint közérdek önmagában nem elég az alapjogok korlátozására, hacsak maga az alkotmány kifejezetten nem engedélyezi ezt - hivatkozott keddi döntésében az AB a testület egy 1993-as határozatára. Ezt a problémát egyébként már a most megbukott törvény előkészítését koordináló Burány Sándor (MSZP) is érzékelte, ám - az ellenzéki támogatás hiánya és a koalíciós társ SZDSZ ez ügyben tanúsított belső megosztottsága miatt - háromszori nekifutásra sem sikerült az alaptörvény ilyen értelmű módosítását keresztülvinnie a parlamenten. Míg a Fidesz-MPSZ-nek politikai, a szabaddemokratáknak elsősorban filozófiai természetű aggályaik voltak, mondván: nem elegáns egy politikai probléma megoldása érdekében mindjárt az alkotmányhoz nyúlni. A nagyobbik ellenzéki párt ugyanakkor egy sajátos árukapcsolás esetén még hajlandó is lett volna megadni az alaptörvény kétharmados módosításához szükséges támogatást: egy pluszindítványt fűztek a javaslathoz, amely lehetővé tette volna, hogy kizárják a közhatalom gyakorlásából - így a parlamenti, a kormányzati és az önkormányzati munkából - mindazokat, akik szabad akaratukból lettek ügynökök, illetve a titkosszolgálati jelentések megrendelői, címzettjei, vagyis az állampárt elnyomó gépezete működésének haszonélvezői voltak.

Az új törvény lényegi elemeinek kilövése ugyanakkor az AB szerint még nem jelenti azt, hogy az információs kárpótlás ügye is léket kapott volna. A határozat utal arra, hogy a megfigyeltek a hatályos törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív kapcsolatról, hálózati személyről, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat. Az ezzel összefüggő információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez, az információs kárpótláshoz pedig nincs szükség e személyes adatok teljes nyilvánosságára.

Az egykori titkosszolgálat tevékenységét dokumentáló anyagok publikálása amúgy sem elegendő az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismeréséhez - emelték ki az alkotmánybírák, maradéktalanul elfogadva azt a szakmai (és Mádl Ferenc beadványában is szereplő) észrevételt, hogy a levéltári dokumentumok csak alapos szakmai forráskritikával és a másutt feltalálható további adatokkal való egybevetés után képezhetnék a múlt feltárásának hiteles forrását. A levéltárat például csak abban az esetben lehetne az adatok publikálására kötelezni - derül ki az AB-határozat indoklásából -, ha a nyilvánosságra hozatalt olyan eljárás előzné meg, amelynek során a személyes adatokat is tartalmazó iratokról hitelt érdemlően bebizonyosodik a valódiságuk, s az ügyben érintettek jogorvoslattal élhetnek. Ilyen garanciális rendelkezéseket azonban a most alaptörvénybe ütközőnek minősített törvényszöveg még nyomokban sem tartalmazott.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a történtek után miként változik a pártok hozzáállása az ügynökügyhöz. A kormánypártok - amelyek képviselői feltűnően távol maradtak a keddi határozathirdetésről - mindenesetre széttárhatják a kezüket, mondván, rajtuk nem múlt, ők nyitottak lettek volna az ügynökakták teljes nyilvánosságára. A Fidesz-MPSZ képviselőinek első reagálásai szerint alighanem pontosan erre játszott az MSZP, megkockáztatva a tudatos alkotmánysértést. Az SZDSZ-es Fodor Gábor viszont úgy látja, már a közszereplő fogalmának kiterjesztésével is orvosolni lehetne a törvény fogyatékosságait. Akár így, akár úgy alakul a folytatás: az ellenzék alighanem újabb lehetőséget kapott arra, hogy a törvény "kijavítása" címén adott esetben fölmelegítse - a mostaninál nem kevésbé aggályos - ügynöktörvény-módosító javaslatát, mellyel az előző rendszer vezetőit és kiszolgálóit lényegében örökre megfosztaná attól a jogtól, hogy egy parlamenti választáskor rájuk is szavazni lehessen.

DOBSZAY JÁNOS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Társadalom

Megvakított kamerák

Több ponton is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (AB) az őrző-védőkről szóló, májusban elfogadott, de ki...

Elolvadtak a korábbi rekordok, akkora a hőség

Elolvadtak a korábbi rekordok, akkora a hőség

Nem száll többé vízre a Hableány

Nem száll többé vízre a Hableány

Stephen King odavan a Ragyogás folytatásáért

Stephen King odavan a Ragyogás folytatásáért

Jó hír: egy parkban üldögéléssel is segíthet az egészségén

Jó hír: egy parkban üldögéléssel is segíthet az egészségén

Engedély nélkül rendezték a múlt heti, balesettel végződő tótkomlósi raliversenyt

Engedély nélkül rendezték a múlt heti, balesettel végződő tótkomlósi raliversenyt

Puzsér szerint minden főpolgármester-jelölt az ő koncepciójából lopott

Puzsér szerint minden főpolgármester-jelölt az ő koncepciójából lopott