A Mol eddig nem léptetett hatályba semmilyen gázfelhasználási korlátozást, s egyelőre nem is tervez ilyet - mondta Zsuga János, a Mol Földgázszállító Rt. vezérigazgatója a cég budapesti sajtótájékoztatóján. 34 nagyfogyasztó esetében a kétoldalú kereskedelmi szerződésekben foglaltak szerint éltek ugyan a fogyasztói megszakítással, azaz arra kértek például több erőművet, hogy gáz helyett alternatív tüzelőanyagra, például fűtőolajra térjenek át, de ez nem jelent korlátozást. Ilyet a Mol ezektől a nagyfogyasztóktól gyakorlatilag minden télen kér.

A hálózat csapdájában    Egymásra utalva?

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gázszállító hálózatával rendelkezik, ez a rendszer 35,3 ezer kilométer hosszú, amelyhez több mint 120 kompresszorállomás és 13 földalatti gáztározó is csatlakozik. Ukrajna területén évente 120-130 milliárd köbméter orosz gáz áramlik át, és ezzel a volt szovjet tagköztársaság a Gazprom orosz gázipari vállalat legfőbb szállító partnere. Oroszország energiahordozókból származó bevételének 80 százaléka az Ukrajnán keresztül szállított energiahordozókból származik. A tranzitszállítmányokért 1,5 milliárd dollár értékben 30 milliárd köbméter gázt biztosít a szomszédos országnak, ami az ukrán költségvetés 40 százaléka.

Európa-szerte egyharmados csökkenés mellett stabilizálódik az Ukrajnán keresztüli orosz földgázszállítás, s remélik, a helyzet nem romlik tovább. A magyar gázhálózat és -rendszer napi maximális kapacitása 99 millió köbméter, ám nem minden felhasználó fogyaszt egyszerre.

A Mol egyelőre nem tekinti szerződésszegésnek azt, hogy a Gazprom az ukrán-magyar határon a korábbinál kevesebb gázt ad át, mivel a két cég havi-negyedéves elszámolásban van, s ilyen időtávokban mérik az átadott mennyiséget is.

A Gazprom kedd estétől szerződéses mennyiségben szállít gázt európai megrendelőinek - jelentette be Alekszandr Medvegyev, az orosz energiaipari óriás alelnöke hétfőn este Moszkvában.

A Gazprom növelni fogja az Ukrajnán keresztül szállított gázmennyiségét európai fogyasztóinak egy nappal azután, hogy az Ukrajnába való gázszállítás leállítása miatt esett a gáznyomás Európában - tudatta a Gazprom ukrán partnerének, a Naftohaznak küldött levelében. Az orosz gázipari óriásvállalat közölte, 95 millió köbméterrel több gáz szükséges ahhoz, hogy kompenzálja a vezetékrendszerből az Ukrajna által "vételezett" mennyiséget.

Ukrán illetékesek cáfolták, hogy illegálisan megcsapolnák az Európába tartó szállítmányokat. Közben azonban egy nemzetközi céget kért fel ukrajnai veszteségeinek felmérésére az orosz Gazprom - közölte Medvegyev, a Gazprom alelnöke és megismételte azt a vádat, hogy az ukrán fél "eltulajdonít" a más európai országoknak szánt orosz gázból.

Pascal Lamy megértőbb

A bírálatok mellett Oroszország kapott egy közvetlen támogató véleményt is Pascal Lamytól, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) igazgatójától: "Bármilyen politikai vagy jogi problémákról van is szó rövid távon, ezektől az országoktól a jelenlegi piaci energiaárakat kell elkérni ahhoz, hogy rákényszerüljenek gazdaságuk hatékonyságának növelésére" - mondta.

Európai elemzők hétfőn azzal vádolták meg Oroszországot, hogy visszaél erőfölényével kisebb nyugati szomszédjával szemben, megtorolva azt, hogy Ukrajna közeledni akar a Nyugathoz. Éppen egy nappal azután pedig, hogy Oroszország január 1-jén átvette a G8-országcsoport soros elnöki tisztségét, egyesek azt is megkérdőjelezték, hogy az ország alkalmas annak a szervezetnek a vezetésére, amely rajta kívül a világ leginkább iparosodott
országaiból áll.
   
"Oroszország korlátozatlan monopolhatalmat alkalmaz egy politikailag engedetlen szomszéd megfegyelmezésére. Ki tudja garantálni, hogy egy nap nem használja fel a gázcsapot arra, hogy nyomást gyakoroljon vagy meg akarjon fegyelmezni más országokat is, mint például Németországot?" - kérdezte Werner Hoyer, az FDP német szabaddemokrata párt egyik rangidős parlamenti képviselője.
   
A válság, azonkívül, hogy ismét felkeltette az energiabiztonság miatt európai aggodalmakat, azzal is fenyeget, hogy az ukrán forradalom után egy évvel ismét felélednek az oroszellenes érzelmek. A gázvita tulajdonképpen a kilencvenes évek elején kezdődött, de sokan úgy látják: az, hogy Oroszország az ukrán parlamenti választások előtt csupán néhány hónappal állította le a szállítást, a bosszú eszköze Moszkva kezében a már említett nyugati közeledésért.
   
Egyes európai lapok különösen Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálták hétfői cikkeikben. "Elkezdődött a XXI. század első háborúja. Új geopolitika rajzolódik ki a világban, amely szerint az energiatermelők vannak erőpozícióban" - így kezdte szerkesztőségi cikkét a Le Monde francia napilap. Európának sürgősen ki kell dolgoznia új "biztonságos energiapolitikáját" - vonja le a következtetést a francia újság.
   
"Putyin a G8 kormányrúdjánál - nem szép látvány" - olvasható a La Repubblica olasz lap első oldalas szerkesztőségi cikkében. "Az, hogy Oroszország ilyen fegyvert használ, politikailag befolyásolja a róla mint viselkedni tudó szomszédról alkotott képet" - állapította meg Philip Hanson, a birminghami egyetem Oroszország-szakértője.
   
Mások úgy látják Moszkva lépését, hogy ezzel akar új helyet elfoglalni a világban. "Oroszországnak az a rögeszméje, hogy őt nagyhatalomnak kell tekinteni, a G8 soros elnökségének egyik fő témája. Azzal, hogy folyton azt sulykolja: a világszínpad szereplője vagyok, figyelj rám, azt akarja bizonygatni, hogy ő egy energia-szuperhatalom" - mondta Thomas Gomart, a párizsi francia
Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének egyik szakértője.
   
Az európai országok kormánytisztviselői azonban óvatosak bántak azzal, hogy személyesen Putyint hibáztassák, és ezzel esetleg megrontsák vele a viszonyt. A legtöbb elemző arra számít, hogy Oroszország és Ukrajna a közeljövőben meg tud állapodni, hiszen Oroszországnak legalább annyira szüksége van az európai ügyfelekre, mint amennyire az európai fogyasztóknak az orosz gázra.