A kutatás során a Homokhátságon felkeresett négyezer tanya 61 százalékában volt mobil- vagy rádiótelefon, 9 százalékában volt számítógép, 2,8 százalékában internetkapcsolat és 50 százalékot elérte azoknak a tanyáknak az aránya, ahol személyautó található.

A kutatók szerint kedvező változás, hogy megjelent a tanyavilágban is a számítógép és az internet, ami leginkább a városból kiköltözőknek és a vendéglátással foglalkozó tanyai vállalkozásoknak köszönhető.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint közel kétszázezer ember él az Alföld hat megyéjében tanyán. Ezen belül a Pest megye déli részét, Bács-Kiskun és Csongrád megyét magában foglaló Homokhátság 104 településén közel hatszázezer ember él, közülük minden hatodik külterületen. A Homokhátság összes külterületi lakosának 59 százaléka Bács-Kiskun, 25 százaléka Csongrád, 16 százaléka Pest megyében él. 

A Homokhátságon található 52 ezer tanya többségében laknak, a regisztrált háztartások száma meghaladja a 38 ezret. A komfort nélküli és a szükséglakások aránya eléri a hatvan százalékot. A lakásnak használt épületek 45 százalékában van a lakáson belül vízellátás, mindössze egyharmadukban van vízöblítéses vécé, és több mint kétezer ember él olyan lakásban, ahol nincs villany.

A teljes külterületi népesség 35 százaléka inaktív, 5 százaléka munkanélküli, 29 százaléka eltartott és csak 30 százalék az aktív. A hagyományos mezőgazdasággal foglalkozók aránya a külterületen élő aktívak között 25 százalék felett van.

A Csatári Bálint kandidátus vezetésével működő, MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete 2005-ben, a Duna-Tisza közi Homokhátság vízpótlásáról szóló országgyűlési és kormányhatározatok nyomán kapta a megbízást a tanyakutatásra. Az intézet fő tudományos feladata az Alföld - az egyik legsajátosabb magyar nagyrégió - átfogó területi kutatása.