Szavai szerint félszázra tehető azon létesítmények száma, amelyek a döntés eredményeként az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látókörébe kerülnek. 

Nő a nyilvánosság is: a vállalatokat a jogszabály kötelezi arra, hogy tegyék megismerhetővé védelmi terveiket, új üzemek építése esetén pedig ki kell kérni a hatóságok mellett a lakosság véleményét is - mondta Gál J. Zoltán, hozzátéve: a szigorítást az elmúlt évek jelentős ipari katasztrófái - ilyen volt például a nagybányai ciánszennyeződés, vagy a törökbálinti pirotechnikai raktárban történt robbanás - indították el. 

Mint mondta, egy Seveso II nevű uniós irányelv, amely kötelező Magyarországra nézve is, előírta, hogy a tagállamok vegyék számba a területükön működő veszélyes üzemeket, az üzemek pedig jelentsék a hatóságoknak, hogy milyen veszélyes anyagokat használnak, és milyen mennyiségben. 

Az ilyen üzemeknek készíteniük kell kockázatelemzést, biztonsági dokumentációt és védelmi tervet is, és meg kell jelölniük, hogy egy esetleges baleset mely települések lakóit érintheti. Ugyancsak kötelező az egyeztetés az üzemek számára a katasztrófavédelmi szakemberekkel, és az önkormányzatokkal, továbbá kötelezően tájékoztatniuk kell a lakosságot is.

Az államtitkár közölte, hogy 107 olyan üzemről tudnak, amely a határértékeknél nagyobb mennyiségben használ veszélyes anyagot, ezek összesen 35 település életére van hatással. 

Tájékoztatása szerint összesen mintegy 40-50 ipari üzemet érint a változtatás. Fontosnak nevezte, hogy a veszélyes ipari üzemek tevékenységével kapcsolatos nyilvánosság is növekszik. Új, veszélyes anyagot hasznosító ipari üzem építésekor fórumon kell ismertetni a hatóságokkal, illetve a lakossággal a várható hatásokat. Ugyanez vonatkozik az üzemekre akkor is, ha legalább 25 százalékos bővítésbe fognak.

A módosítás a költségvetésnek semmilyen pluszterhet nem jelent, viszont növeli a lakosság biztonságát, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos nyilvánosságot - mutatott rá Gál J. Zoltán.